Csokispite - újabb változat

A Húsvét nálunk sem múlt el süti nélkül. Volt, ami sikerült, volt, ami már csukott szemmel is elkészült volna, és volt, amin még dolgoznom kell, hogy prezentálható állapotba kerüljön. Ízre persze - állítólag - jó volt, de az álmoskönyv szerint, ha egy mákos-habos tortát kiskanállal kell kiszürcsögni a tálból, akkor az nem annyira teljes siker. Mondjuk legjobb esetben is részsiker. De ez már csak részletkérdés - még dolgozom az ügyön. :)

A következő csokispite kármentés címszó alatt született - a habosmákos tetejére került tojáshab mellékterméke volt az öt tojássárgája, ami leginkább sütikrémbe kívánkozott bele. Volt egy kis vacila, hogy mandulás krémként vagy csokis krémként végezzék be a sorsukat, de mivel a mélyhűtőmben diós omlóstészta várakozott még a téli aprósüteménygyártásból, gondoltam, hogy a mandula már sok lenne a jóból - ezért boldogsághormon-forrásként tálaltatott.

Az itt használt omlóstészta - ahogy említettem volt - még a karácsony-környéki omlóssütik érájából maradt - és leginkább azért, mert a tészta nehezen adta át magát aprósüteménynek: túlságosan zsíros volt, ezért tört - vagy törtött??? Piteformában viszont jól viselkedett.
Az ott használt tészta:
17 dkg dió
8 dkg porcukor
25 dkg finomliszt
1 csipet só
24 dkg vaj
2 tojássárgája
1 csomag vaniliáscukor



Csokikrémes pite
Hozzávalók: 
egy adag édes omlóstészta
A krémhez:
5 tojássárgája
10-15 dkg cukor (ízlés szerint)
3 evőkanál étkezési keményítő
5 dl tejszín
15 dkg étcsokoládé

Az omlós tészta receptjét korábban közöltem, ezért nem írom ide újra.
A tésztát a formába simítom (24cm-es fodros szélű pite forma) és 180 fokon vakon elősütöm, majd leveszem róla a sütőpapírt és megsütöm, amíg aranybarna színt kap. Amíg kihűl, elkészítem a krémet.

Előszöris gőz fölött felolvasztom az étcsokoládét a tejszín egy részével (kb. 2 dl).
A krémhez kikeverem a tojássárgákat a cukorral, hozzáadom a keményítőt és a tejszín maradék részét, majd mérsékelt tűzön folyamatosan kevergetve sűrűre főzöm.
Összekeverem az olvasztott csokoládéval és a kihűlt tésztába simítom. Mehet a hűtőbe pihenni.

Pirított mandulával és/vagy tejszínnel tálalhatjuk.

Csokikrémes pite

Répatortamuffin

Nem hangzik túl jól, igaz???? Pedig finom. A lányom óvatos duhaj, és megkérdezte, hogy mi van a muffinban. A diónál még csak hümmögött, de amikor - nyomás hatására persze - bevallottam, hogy répa is van benne, akkor kijelentette, hogy "Kihányom!". Mivel rosszallásomnak adtam hangot, ezt később visszavonta, de igazából nem akarta elhinni, hogy az anyja annyira kegyetlen, hogy még a muffinba is répát csempész.
Aztán kisült az első adag, a fűszeres illatok bejárták a lakást, és önként!!!! megkóstolta a félkész terméket. Haha - mondta -, becsaptál, ebben nincs is répa!
Pedig van bizony, és nem is kevés. De ez csak a javára válik. Amikor pedig felkerül rá a mascarpone korona, akkor aztán nemcsak finom lesz, de mutatós is. Vagy nem? Mindegy - egy adag elment a szülinapi buliba, majd kikérdezem az áldozatokat, hogy hogy ízlett a süti.

Répatorta muffin formában (24 db)
Hozzávalók:
30 dkg barna cukor
2 dl étolaj
4 nagy tojás
32 dkg liszt
10 dkg dió durvára törve
12 g avagy egy csomag sütőpor
1 tk szódabikarbóna
1 teáskanál őrölt fahéj
1-2 teáskanál mézeskalácssütemény-fűszer - ízlés dolga
csipet só
40 dkg reszelt sárgarépa
1 citrom vagy narancs reszelt héja
5 dkg olvasztott fehércsoki
Máz:
50 dkg mascarpone
1 tk vaniliaesszencia
cukor - ízlés szering
1 csipet reszelt sárgarépa

A barnacukrot, az étolajat és a tojásokat összekeverem. A száraz hozzávalókat külön összekeverem: liszt, sütőpor, szódabikarbóna, durvára vágott dió, fűszerek, csipet só. Ehhez hozzáadom a folyékony keveréket, majd a reszelt sárgarépát, a citrom/narancshéjat és az olvasztott fehér csokit.
Amikor egynemű massza lett belőle, mehet a muffinsütő papírral kibélelt horpadásaiba: nekem ebből a mennyiségből 24 db emberes adag lesz.
A sütőt a kiadagolás előtt előmelegítem 165 fokra, és a muffinokat kb. 30-35 perc alatt megsütöm légkeveréses sütőben. Tűpróba!

Amikor kihűlt (és csak akkor), elkészítem a mascarponés krémet a tetejére: a hozzávalókat összekeverem és a muffinok tetejére halmozom. Aztán megetetem a gyanútlan gyerekekkel.... Nyeh-nyeh.

Répatortamuffin

Gravlax avagy pácolt lazac

Nos, mint azt már említettem, egyik hétvégén nagyobb mennyiségű lazac állt a házhoz (nem jószántából!). Mivel nem szeretem ugyanazt az ételt huzamosabb ideig enni, ezért nem szavaztam meg a sült fűszeres lazacot egész hétre, ellenben elhatároztam, hogy végre kipróbálom a pácolt lazacot.
Jó érzéssel töltött el a gondolat, hogy csak odakocogok a hűtőhöz, és nyesek a salátámra egy kis lazact - így hát nem is lacafacáztam tovább, előkészítettem a kb. 40 dekás haldarabot és vártam türelemmel - egészen máig.

Az előkészítésen túl már csak a vékonyraszeletelés problematikája marad - a kettő között pedig a türelemé a főszerep.

A sóval tartósítás gondolata nem új keletű, és a pre-hűtőszekrény/fagyasztó előtti időkből származik. Akkoriban még állítólag a homokba ásva tartósították a zsákmányt. Valahol olvastam, hogy fogyasztás - vagy inkább előkészítés előtt - érdemes kifagyasztani a halat, hogy a benne leledzők feladják a küzdelmet és kifagyjanak belőle. Nos, én szóltam. Szerencsére nyereg alatt nem kell puhítani az állat húsát, és füstölőt sem kellett házilag eszkábálnom. A végeredménnyel így is elégedett vagyok, bár szakértőék szerint Hovmästarsås is dukál a lazac mellé, de ebben csupa olyan dolgok vannak, ami az én jelenlegi étrendemből hiányoznak, ezért ennek a készítésétől eltekintettem. (Hozzávalók: 4 ek mustár,  1 ek fehérborecet, 1 ek méz, 6 ek olaj, 3 ek felaprított, friss kapor, só, bors.) De pirítóssal, vajjal és brokkolicsírával is remek kis vacsora.

Gravlax
Hozzávalók:
40-50 dkg friss bőrös lazac
3 evőkanál nagyszemű tengeri só
1 evőkanál cukor (ez lehet ugyanannyi, mint a só, de megintcsak: ez nem az én étrendembe való)
néhány tekerés frissen őrölt bors
egy citrom reszelt héja
egy csokor kapor felaprítva

Először is közeli barátságba kerülünk a hallal és lepikkelyezzük, lemossuk, eltávolítjuk az esetleg még megbúvó szálkákat: összességében tehát szalonképessé tesszük a következő műveletekhez. Ezt követően szárazra törölgetjük és enyhén megborsozzuk.
A sót és a cukrot összekeverem egy tálban és hozzáadom a felaprított kaprot és a reszelt citromhéjat. Ennek a keveréknek egy részét egy nagy tálba terítem, bőrével lefelé ráhelyezem a lazacot, majd a maradék só-cukor-kapor-citromhéj egyveleget rákenem a tetejére. Folpackkal lefedem és egy higénikusra csomagolt téglával vagy egyéb nehezékkel megtámogatva 2-3 napra beköltöztetem a hűtőszekrénybe.
Amikor késszé nyilvánítjuk, újra megmosdatjuk a halat és szárazra töröljük. Mehet a vágódeszkára, ahol hajszálvékony szeleteket vágunk belőle és elégedett hümmögések közepette elfogyasztjuk őket.

Vékonyra szeletelt pácolt lazac

Tömbösítve

Fűszeres lazac fokhagymás zöldbabbal

Mióta diétázom - na, jó: nevezzük inkább egészséges étkezésnek! - azóta kicsit gondban vagyok, hogy mégis mi kerüljön ide. Mert azért a napi zöldsaláta adagomat szívesen megjelentetem, de nagyot nem lendít a tudásunkon, hogy olajbogyót és paradicsomot és csírákat és uborkát és még ki tudja milyen vitaminbombát keverek a zacskóban kapható salátamixekhez. Hacsak az nem, hogy roppant fifikás módon a saláta öntet mindig extraszűz olivaolaj és citromlé. Hmmm. Ez talán még nem hírértékű.

Persze főzök így is, de a végeredmény vagy még finomításra vár, vagy olyan gyorsan fogy el, hogy a fényképezőgépért sincs időm elrohanni. Azért engem vigasztal a tudat, hogy megkötésekkel is lehet jókat enni, és nem tervezek a kardomba dőlni, mert szénhidrát nélkül már nem is élet az élet. Vagy étel az étel. Whateve'.
Inkább az okoz nehézséget, hogy ehhez biztosan nekem kell otthon főznöm, mert másutt "egészségeset" vagy aranyáron, vagy sehogysem lehet enni. 

Mióta viszont ilyen rém egészségesen étkezünk (merthogy mindenki ám!), azóta rengeteg halat eszem/eszünk. Ezen a hétvégén akciós lazacszeletek jöttek szemközt, így belőlük lett a vasárnapi főfogás (ami a cukkinikrémlevest volt hivatott lefojtani).

Mit van mit tagadni, szeretem a lazacot - de mondjuk, hogy már egynél többször csalódtam vendéglátó-ipari egységekben elfogyasztott lazactetem miatt: valamiért igyekeznek agyonsütni azt a szerencsétlen állatot, így többnyire egy darab szárazragrillezett halszelet piheg az A) olajban tocsogó B) ronggyá sütött grillzöldségek tetején. Ez pedig nem a kulinária csúcsa.

Én tehát nem sütöm agyon a lazacot, mert akkor még érezni az eredeti ízét is. Így követtem el a mai ebédet:

Fűszeres lazacszeletek fokhagymás zöldbabbal
Hozzávalók: 
4 kisebb vagy két nagyobb szelet filézett lazacszelet
só, bors
rozmaring
kakukkfű
citrom
fagyasztott zöldhüvelyű zöldbab
fokhagyma ízlés szerint (4 nagy duci gerezd - testvérek közt is kell ennyi)
vaj és olívaolaj

Először előkészítem a halat: én megszabadulok a bőrétől, de ez nem kötelező, van aki bőröstül szereti. A szeleteket besózom, borsozom, majd az egyik felüket megfűszerezem őrölt rozmaringgal és kakukkfűvel, és kevés citromlével megkínálom. Amíg a hal piheg, elkészítem a zöldbabot: vajon megfuttatom az apróra vágott fokhagymát. Amikor már érzem az illatát: hozzáadom a fagyasztott zöldbabot, átforgatom a vajon, sózom, borsozom és néhány perc alatt megpárolom a vajon.
A halhoz nagyon kevés olivát hevítek a hiper-szuper nemtapadós serpenyőmben, és a fűszeres felével beleteszem a halszeleteket. Kb. két-három perc alatt elkészül az egyik fele (a szelet vastagságától függ), majd hozzáadok egy kevés vajat, és megfordítom a szeleteket, hogy a másik oldala is lásson csodát. Újabb két-három perc és már kész is az ebéd. Tataaaam!

Fűszeres lazac fokhagymás zöldbabbal