2011. október 19., szerda

Sült tök? Én is szeretem...

Egyik csücskét add nekem.
Ha megkaphatnám a felét,
Adnék érte gesztenyét.

Folytatódik a versike. Mert hát kérem, bármily meglepő hírt is fogok közölni: itt van az ősz (itt van újra... - na, jó: abbahagyom). És ahogy látom-hallom, mindenhol bekerülnek a sütőbe az első adag sütőtökök. Nálunk sem volt ez másként, de valahogy nem fogyott el a tök, ezért további hasznosítás után néztem.

Naná, hogy a muffin volt a legkézenfekvőbb - így már meg is volt a kávé mellé a sütemény, ami nem is túl édes, és hát hellyel- közzel egészséges is. Na, jó: nem az, de az illúziónk megvan. Valamint további csodaként könyvelném el, hogy gyermekem is megevett belőle hármat (pedig nem is csokis!) - a többit viszont méla undorral félretolta, mondván, hogy abban dió van! (Merthogy úgy is volt: háromba nem tettem diót...) Grrr. Dehát ki tud kiigazodni egy kiskorún?

A tésztája semmivel sem bonyolultabb, mint bármelyik másik muffiné - feltéve, hogy a tök már sülve várja a továbbhasznosítását: ilyenkor csak kikaparom a héjából, mehet is egyenesen a tálba, majd a többi hozzávalóval mixelek egyet és irány a sütő.

Sütőtökös muffin
Hozzávalók:
25 dkg sült tök
10 dkg barnacukor
5 dkg porcukor
2 tojás
1 dl olaj
7,5 dkg Graham liszt
7,5 dkg fehérliszt
0,5 csomag sütőpor
1 teáskanál őrölt fahéj
1 teáskanál őrölt gyömbér
1 teáskanál mézeskalács fűszerkeverék
egy nagy marék pirított dió felaprítva

A kikapargatott tököt a tálba teszem, és a botmixerrel összekeverem a tojással, cukorral és az olajjal.

Ebbe mehet a kétféle liszt, a sütőpor és a fűszerek keveréke.

Néhány keverés a kézi habverővel, hozzáadjuk a felaprított diót és már kanalazhatjuk is bele a muffinsütőbe. A muffinok tetejét negyed diókkal díszíthetjük.

Kb. 190 fokon 25 percig sül - tűpróbával ellenőrizzük, hogy átsült-e. Ha már nem ragad rá a tészta, kimenekitjük a sütőből.

Sütőtökös muffin


2011. október 17., hétfő

Garnélás rizottó

Vannak ételek, amiket nagyon szeretek, de a legtöbb vendéglátóipari egységben nem eszem, mert valahogy nem olyan, mint amilyennek lennie kellene. Ezek főleg a nagyon egyszerű ételek, mégis olyan érdekes megoldások születnek, ami azonnal megbánásra késztet: lévén hogy mi az ördögért gondoltam megint, hogy meg tudják csinálni. Ilyen pl. az agyonfőzött tészta, a tökéletesen ízetlen, szottyadt saláta, az olajban úszó, szintén ízetlen "grillzöldség" - illetve ezek különböző helyi változatai. Egyik sem nagy ördöngösség, de mivel csak néhány hozzávaló kell hozzájuk - és némi odafigyelés - ezekkel nem annyira lehet spórolni. Vagy legalábbis nem illik. Jobb helyeken.

Na és ebbe a kategóriába tartozik a rizottó is, ami se nem össze tapadt, ragacsos rizscsomót jelent, se pediglen köret-maradék-átmentést. Nálam a sima risotto bianco is nagy siker, de úri napokon kirúgok a hámból és a garnélás változatot készítem - így otthon sem kérdezik meg, hogy sima rizs van ebédre????

Az alábbi verzió már többször bizonyított, nagy siker bármikor készítsem is - és többnyire lapul is egy kis fagyasztott garnéla a mélyhűtőmben, mert hát ki tudja, mikor kell  hirtelen felindulásból finomságot készíteni. Nem nagyon időtrabló a rizottó-készítés, azért ajánlatos a tűzhely mellett tartózkodni és folyamatosan kevergetni a rizst.

Az alaprecept Jamie Olivertől származik, ezt turbóztam tovább. Így:

Garnélás rizottó
Hozzávalók: 
1,5 bögre gömbölyű szemű rizs
kb. 1 liter alaplé
1 pohár száraz fehérbor
1 fej hagyma
2-3 gerezd fokhagyma - ízlés szerint
1/4 zellergumó
olivaolaj

bors
1 kis doboz paradicsom püré
15 dkg fagyasztott garnéla
2-3 evőkanál halszósz
5 dkg vaj
egy nagy marék reszelt parmezán
tálaláshoz rukola saláta és érett kecskesajt- vagy parmezán forgácsok

Mielőtt bármihez is kezdenék: hideg vízben felolvasztom a fagyasztott rákot.

A hagymát, fokhagymát és a zellergumót aprítógépben összeaprítom, majd néhány kanál olivaolajon lassan illatosra pirítom - voilá: kész a soffritto.  Ennyi idő alatt felforrósítom az alaplét, majd amikor a zeller-hagyma keverék megpuhult,  hozzáadom a rizst, és egy-két percig folyamatosan kavargatva megpirítom.

Ekkor jöhet hozzá a pohár bor - a többit szájon át adagolhatjuk a szokásos dózisban. Amikor a bor belefőtt, merőkanalanként(!) kavargatva lehet hozzáadagolni a forró alaplét. Miután a rizs beszívta ezt a mennyiséget, jöhet a következő adag. Így szépen, lassan, nagyjából 10-15 perc alatt megfő a rizs. Mielőtt teljesen elkészülne, az utolsó adag alaplé környékén hozzáadom a garnélát, annak csak néhány perc kell, hogy megfőjjön, ekkor jöhet hozzá a halszósz is, és belekeverek egy kis doboz sűrített paradicsomot is.

Amikor a garnéla is belesimult a rizsbe, és már nem kell tovább főnie, megkóstolom, hogy elég sós-borsos-e - most még lehet rajta igazítani. Leveszem a tűzről.

A végső simítást a vaj és a reszelt parmezán adja. Belekeverem mindkettőt és két percig fedő alatt hagyom pihegni, hogy pont olyan krémes-szottyos legyen, amilyennek lennie kell.

Tálaláskor rukolával és kecskesajt-forgácsokkal díszítem-ízesítem.

Garnélás rizottó

2011. október 15., szombat

Fekete-erdő muffin

Na, jó, ez nyilván költői túlzás, bár igen jól hangzik. De azért arra hajaz: van benne meggy és csokis (kakaós) a tésztája. És persze roppant gyors, mint minden muffin: pont sütésre készen állt, amíg megcsináltam ebédre a garnélás risotto-t. A risotto kevergetései között kevertem egyet-egyet a tésztán, hozzáadtam ezt-azt, és mikor bekerült a sütőben, a rizsnél is már csak az utolsó simítások voltak hátra.

A múltkori meggyes-mákos muffinból volt még maradék megggyem, ebédre vendégek érkeztek, úgyhogy a dolog adott volt. Ha valaki szereti a csokis-meggyes kombinációt, akkor nála ez a variáció is minden bizonnyal bejön. A lányomnál nem volt sikere, de a kersztfiam biztosan értékelné. Ha eljutna hozzá...

Fekete-erdő muffin
Hozzávalók
15 dkg puha vaj
15 dkg porcukor
2 tojás
1 teáskanál fahéj
1 teáskanál vanilia
15 dkg liszt
1 teáskanál sütőpor
2 evőkanál kakaópor
1/2 üveg lecsepegtetett meggy

Az olvasztott vajat összekeverem a két tojással és a cukorral, majd hozzáadom a fűszereket: az vaniliát és a fehéjat. A liszthez hozzáadom a sütőport és a kakaóport, majd belekeverem a tojásos-vajas masszába. Végül jöhet a lecsepegtetett meggy. Ezzel még egy-két keverés és mehet a papírkapszlikba, aztán a 175 fokra előmelegített sütőbe.

Fekete-erdő muffin


Kata-féle túrós-sajtos pogácsa

Uzsonnára még elkészül - gondoltam, amikor a gyerek az ebédutáni alváshoz készült. Ezt a pogácsát nem kell keleszteni, pihentetni, úgyhogy nagyjából csak az én gyorsaságomon múlik, hogy mennyi időt töltök a konyhában, amíg a pogácsa elkészül. Amúgy is volt még itthon egy adag túró, amit sürgősen fel kellett használni a közeli lejárati idő miatt - a kapros túróst pedig hirtelen követte már itthon egy túrófelfújt (merthogy a lepényben: "júúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúj - ebben kapor van!"), ezért édességet már nem annyira szerettem volna csinálni.

A recept roppant egyszerű, leginkább a baráti összejöveteleken szoktuk élvezni, amikor Katáék beállítanak egy adag ilyen jóféle sör-bor-korcsolyával. Mi pedig gyakorlatilag nem tudunk elmenni egyetlen pogácsa-franchise mellett sem, anélkül, hogy öt avagy hat (ez alku kérdése) darab sajtos vagy pizzás pogácsát ne vegyünk a gyereknek.
Szóval itt volt a remek alkalom: hamar elkészül az uzsonna, felhasználom a maradék túrót és még isteni pogácsa illat is belengi a házat.

Túrós-sajtos pogácsa
Hozzávalók:
kb. 30 dkg fehérliszt
25 dkg vaj megolvasztva
25-30 dkg reszelt sajt
25 dkg túró
só - kb. 2 teáskanál avagy ízlés szerint
kenéshez egy kisebb felvert tojás
ízlés szerint szóráshoz: szezámmag vagy köménymag

Az olvasztott vajat összekeverem a többi hozzávalóval: túró, liszt, só és a reszelt sajt nagyrésze. Hagyok belőle a tetejére is, de abból sincs gond, ha mind a 25 dkg sajtot beletesszük a tésztába, a tetejére pedig külön reszelünk.

A tészta valószínűleg több, mint 25 dkg lisztet fölvesz. Amikor megfelelő állagú a tészta, kisujjvastagságúra kinyújtjuk, a tetejét a felvert tojással megkenjük és megszórjuk a reszelt sajttal és ízlés szerint szezám- és/vagy köménymaggal. Pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk - ezek után én még kézéllel formázok egyet rajtuk - és mehetnek a tepsibe.

Ebből a mennyiségből kb. két nagyobb tepsinyi (nagyjából 50 db) pogácsa lesz, ha ügyesek vagyunk, akkor egyszerre megy a két tepsi a sütőbe és légkeveréses 180 fokon addig sütjük, amíg a tetejük szépen megpirul.

Túrós-sajtos pogácsa

2011. október 9., vasárnap

Vasárnapi kapros-túrós lepény

Ezért a lepényért már régóta sóvárgok - és most, hogy az időjárás is lehetővé tette, hogy bekapcsoljam a sütőt, valamint nincs sürgős bicikliznivalóm és/vagy levegőn-lenni-valóm - neki is ugrottam a hétvégi lepénygyártásnak. Nagyon is jó volt egy tartalmas leves után.

Nem olyan nagy macera, de azért a tészta kelesztéséhez idő kell, szóval jobb az ilyesmit nyugis-csöndes hétvégéken intézni. És persze az sem utolsó, ahogy a kapros süti illata belengi a házat, amikor belépek a kinti hidegről és lélekmelegítés gyanánt kávézásra és sütizésre csábít. Nem kevés sikerrel, de azért egy ekkora tálcányi sütit jobb megosztani, és ha két napot kibír elillanás nélkül, akkor miért is ne cipeljem be az irodába?

Kapros túrós lepény
Hozzávalók:

Tészta:
50 dkg liszt
25 dkg vaj
10 dkg cukor
csipet só
1,5 dl tejföl
5 dkg élesztő
2 tojás sárgája
Töltelék:
1 kg túró
1 csokor kapor
4 tojás
20+5 dkg porcukor
5 dkg vaj
2 tasak vaniliáscukor
1 citrom reszelt héja
4 dl tejföl

Először a tésztát készítem el: a késes robotgépbe (két részletben limitált kapaciása miatt) beleszórom a lisztet és a vajat, morzsásra keverem. Amikor kész, összekeverem a sóval és a cukor nagyrészével. Kb. egy teáskanálnyi cukrot hozzáadok a meglangyosított tejfölhöz és a két tojássárgához. Ebbe a langyos egyvelegbe belemorzsolom az élesztőt, és félreteszem, amíg megduzzad. Amikor feljött az élesztő, hozzáadom a vajas liszthez és összegyúrom. Lehet, hogy még felvesz valamennyi lisztet - ezzel egynemű tésztává gyúrom és félreteszem egy félórára pihenni.

Ezalatt a félóra alatt elkészítem a túrókrémet (a tojáshab kivételével - azt csak a legvégén keverem bele). A vajat megolvasztom és a tojássárgákkal és 20 dkg porcukorral kikeverem. Ehhez adom a vaniliáscukrot, a reszelt citromhéjat és a túrót - alaposan kikeverem a robotgéppel, majd hozzáadom a tejfölt és a felaprított kaprot. Mielőtt ráteszem a tészta tetejére óvatosan hozzákeverem a tojáshabot - a tésztából kimaradt két tojásfehérjét és a túrókrém-készítésnél maradt 4 fehérjét habbá verem, majd félúton hozzáadom a maradék 5 dkg porcukrot.

Amikor a tészta megkelt, téglalap alakúra nyújtom, és belesimítom egy sütőpapírral bélelt mélyebb tepsibe (kb. 30x40 cm - de ezt nem tudom biztosan: szabvány nagytepsi), a tetejére pedig rásimítom a túrókrémet. 190-200 fokra előmelegített sütőben kb. 40 percig sütöm.

Kapros túrós lepény

2011. október 4., kedd

Dietetikusok álma - lazac brokkolival

De nem csak dietetikusoké - időhiányban szenvedőké is. Mert ez egy újabb villámebéd vagy -vacsora, ami nem utolsósorban egészséges. Remélem. Mert nemrégiben olvastam, hogy a tenyésztett lazac húsa milyen ipari szennyezettség nyomait viseli magán, lévén, hogy az etetőanyagként szolgáló apróhalak honnét és hogyan származnak. Aki nem hiszi, járjon utána.

Most inkább maradjunk azon kutatásoknál, amik szerint az astaxantintól rózsaszín lazac (és királyrák, és homár) fogyasztásának hatására az immunrendszer aktivitása megnövekedett, a gyulladást jelző anyagok mennyisége csökkent, és az örökítőanyag károsodására utaló laboratóriumi eltérések is visszafejlődtek. Wow. Na, jó, ez egy kicsit túl komplikált, azt viszont még én is értettem, hogy a lazac húsa omega-három zsírsavakban gazdag, ez pedig igen jót tesz a szívnek.

Nálam az is sokat nyom a latba - tessék megkövezni! -, hogy igen finom is. Már ha nem szárítják agyon, vagy szúrják el számomra érthetetlen módon. És az ipari termelés következtében az ára is lejjebb ment, már nem a luxus kategóriába tartozik - aminek hátulütőjét lásd az első bekezdésben.

Mindenesetre nekem ebédre/vacsorára elegendő egy szelet hal zöldségkörettel, ami még bőven a megengedhető kategóriába esik - főként, ha mondjuk egy gyorséttermi menüvel hasonlítjuk össze. És az alábbi összeállításra szerintem még a legszőrösszívűbb (tessen ilyen problémák ellen lazacot enni!) dietetikus is áldását adná: van benne omega-három zsírsavakban gazdag hal, brokkoli, mandula, citrom és egy kevés parmezán.

Grillezett lazac párolt brokkolival
1 szelet lazac
15 dkg fagyasztott vagy friss brokkoli rózsáira bontva
egy marék szeletelt mandula
egy kis marék parmezán forgács
citrom
só, bors, rozmaring vagy kakukkfű
szerecsendió virág
olivaolaj/vaj

Ha ügyesek vagyunk, a lazac szeletet készítés előtt időben fűszerezzük sóval, borssal őrölt rozmaringgal/kakukkfűvel, majd hagyjuk pihenni.
Amikor eljön az étkezés ideje, felforrósítjuk a serpenyőnket, és minimális zsiradék hozzáadásával megsütjük a hal egyik felét. Ezalatt megpároljuk a brokkolit. A leggyorsabb a zaklatott hétköznapokon a mikró - a párolóvízbe teszek sót és egy kevés szerecsendió virágot, hogy a brokkoli minél zamatosabb legyen (igen, ez lehetséges!). Amíg a hal sül, a brokkoli aktív közreműködésünk nélkül is roppanósra párolódik. (Itt jegyezném meg, hogy azokat a magukat szakácsnak nevező konyhai alkalmazottakat, akik pépes masszává főzik a brokkolit, majd arcátlanul felszolgálják párolt zöldségnek, gondolkodás nélkül eltiltanám a gasztronómiától. Még akkor is, ha tudom, hogy ezt nem a szakácsok csinálják, csak kiadják gebinbe a konyhalánynak. grrrr)

A hal egyik oldala tehát megsült, jöhet a másik - néhány perc az egész mindkét oldalon. Én nem szeretem, ha tocsog az olajban vagy vajban, de egy kevés vaj még finomabbá teheti - ezért a második oldal sütésekor megkínálhatjuk vele a halat. Mindeközben egy másik száraz serpenyőben a mandulát enyhén megpirítjuk.

Ezek nagyjából egyszerre készülnek el, mehetnek is a tányérra, ahol a brokkolit megszórjuk a parmezán forgácsokkal és a mandulával, a halat meglocsoljuk egy kevés citromlével - és kész is (kb 15 perc alatt) az ebéd/vacsora.

Grillezett lazac brokkolival

2011. október 2., vasárnap

Még egy chocolate chips cookie

El sem hiszem, hogy már ilyen régen nem volt új bejegyzés a blogomon.

Az igaz, hogy a nyár kevesebb sütéssel-főzéssel telt, de azért akadtak újdonságok és finomságok, de a jelek szerint nem volt energiám feltölteni őket ide. Pedig a csilis-csokis cookie nagy siker volt - de hát legközelebbre is kell valami. ;)

De talán még jó is a sorrend, mert a mai akció éppen a chocolate chips cookiek nagy családjába tartozik - ahogy ígértem még egy a sorban. Ezt egy fokkal egészségesebbre csináltam - bár nem tudom, van-e értelme teljeskiőrlésű liszttel kísérletezni, amikor másfél bögre cukrok teszek a tésztába... A csokikat már nem is említve. Persze lássuk be, hogy a sütit nem az egészséges étel-skálán elfoglalt helyükért szeretjük, hanem éppen annak ellenére.

Az itthoni próbán átment az új verzió is, sőt, rátehetem a pecsétet is, hogy "számlálóbiztos által tesztelt" - ami nem tom, hogy jó, vagy nem, de legalább meg lettünk számolva.

Chocolate chips cookie 2
Hozzávalók: 
1 bögre fehér liszt
1 bögre Graham liszt
2 teáskanál sütőpor
1 teáskanál só
20 dkg puha (enyhén olvasztott) vaj
3/4 bögre barnacukor
3/4 bögre porcukor
1 evőkanál vaniliaaroma
2 nagy tojás
1 bögre ét és fehér süthető csokilencse
3/4 bögre aprított paradió

A vajat mikróban megolvasztom egy kicsit, hozzáadom a cukrokat, a vanilia aromát és a két tojást, majd robotgéppel habosra verem. Amikor kellemesen habos a massza, hozzáadom a lisztet és a sütőport. Amikor ezzel is összekeveredet, leállítom a robotgépet, majd hozzáadom a csokikat és a paradiót. Keverés-keverés, és már mehet is teáskanalanként a sütőpapírral bélelt tepsire.

A 190 fokosra előmelegített sütőben 9-12 percig sülnek a sütik.

Ét-fehér csokis-paradiós chocolate chips cokie