2010. október 12., kedd

Minestrone csoki darabos muffinnal - persze szigorúan egymás után

Az egyik legeslegkedvencebb levesem az őszi minestrone, amit minden évszakban szívesen készítek és eszem - merthogy a hozzávalók már bárhol és bármikor beszerezhetők. De azért koraősszel a legautentikusabb.
Zöldséglevesből sohasem elég, és jöhet is minden változatában, de ezt a levest - mivel úgyis csak rendkívül nagy adagban tudom készíteni - főleg akkor csinálom, ha vendégeket várunk. Mire minden belekerül, már tele is van a nagyobbik fazekam, de én nem bánom, mert akár mindennap is megeszem ezt a zöldségbombát.
Gyorsan el is készül - bár én csalok: míg Jamie maga főzte a babot, én csak belezuttyantok egy babkonzervet. (Most akkor el is árultam, hogy honnét van az eredeti recept.) Ezzel tetemes mennyiségű időt spórolok meg - így amíg a zöldésgek ízorgiává lényegülnek át, össze is tudom kavarintani a muffint - legyen az bármilyen ízesítésű. De hozzám leginkább azzal jön a négyéves lányom, hogy "Anya, tudod mit süssünk? Csokis muffint!" Így hát mit van mit tenni.

Szóval minestrone, ahogy Jamie készíti - meg ahogy én. :)

Őszi minestrone
Hozzávalók:
kb. 5 dkg füstölt bacon + olivaolaj
1 kisebb vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
fél-egész édeskömény (méretfüggő)
2 kisebb sárgarépa
3-4 zellerszár
1 kisebb cukkini
nagycsokor bazsalikom
nagymarék friss spenót
1 doboz vörösbab konzerv
1 paradicsom konzerv
1 pohár vörösbor
húsleves/erőleves/akár kockából is
2 kis marék spagetti - apróra törve

Bár sok minden kell bele - gyorsan megy az összerakás. Előszöris 2-3 kanál olivaolajon megpirítom a felkockázott bacont. Amikor kiizzadta a javát, hozzáadom az apróra kockázott vöröshagymát és fokhagymát. Ezzel is illatozik egyet, majd jöhet a karikára (vagy fél karikára) vágott sárgarépa, zellerszár és a kisebb kockára vágott édeskömény. Ezeket fedő alatt hagyom puhulni. Ha már félig kész, hozzáadom a hámozott paradicsom konzervet és a bort, hadd ízesítsék egymást. Ezidő alatt felaprítom a maradékokat: a sárgarépához hasonló méretűre a cukkínit, a spenótot nyersen durvára felvágom, a spagettit apróra tördelem és leöblítem a vörösbabot. Felforralom a vizet a húsleveskockához, majd mindezt hozzáadom a levesalaphoz. A cukkíninek nem kell annyi idő, mint a tésztának - ezért azt kicsit később adom hozzá. A legvégén meghintem a felaprított bazsalikommal is - és már kész is az illatos és nagyon sűrű leves.
Én szeretem a kelbimbót is - ezért ha nem kapok édesköményt, akkor ezzel helyettesítem.

Tálaláskor néhány pötty olivaolajal és sok parmezánnal gazdagítom.

Őszi minestrone
Amíg mindez elkészül, néhány kavarással meg is van muffin alaptészta, amit leggyakrabban étcsoki darabkákkal turbózok fel. Valahogy erre van igény. Én nem is értem. Aztán 25 percre mehet a sütőbe, és éppen egyszerre készül el a levessel. Hát kell ennél nagyszerűbb szombati ebéd?

Muffin csokidarabkákkal
Hozzávalók:
15 dkg vaj
15 dkg cukor
15 dkg liszt
1 teáskanál sütőpor
2 tojás
10 dkg étcsoki felaprítva
12 db muffinpapír

Felolvasztom a vajat, ha kihűlt, hozzáadom a két tojást és a cukrot, majd kézi habverővel összekeverem. A lisztbe belekeverem a sütőport, és hozzáadom a vajas-tojásos masszához. Ezen is keverek egyet - csak hogy egynemű masszám legyen, és már mehet is a tálba az aprított étcsokoládé. Ezzel nagyjából kész is. Lehet az ízhatást tovább fokozni mondjuk vaniliás cukorral, vanilia aromával, és ha nagyon sűrű lenne a tészta, lazítom egy kanál tejszínnel. Tapasztalatom szerint viszont erre csak igen ritkán van szükség.
A sütőformákat kibélelem a muffinpapírral és legjobb tudásom szerint egyenlően elosztom a tésztát a horpadásokban. Vagy átadom ezt a macerás részt a férjemnek, és a kívülálló boldogságával szemlélem, hogy másnak sem megy ez olyan könnyen. Hihetetlen, de számomra a kiadagolás a legbonyolultabb része a muffinnak.
A sütőt csak akkor kapcsolom be 175 fokra, amikor a tészta már kész, amíg belekerül a papírformákba - a sütő is fölmelegszik. Kb. 25 perc alatt sül meg illatosra - de azért egy tűpróbát mindig érdemes csinálni.
Csokidarabos muffin

Muffinból még van egy-két favorit, ha nem túl nagy rajtam a nyomás, vagy az előkészítést titokban tarthatom, akkor másfajta is kikerül a konyhámból - de ez az ultimate kedvenc.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése