Nem szép, de legalább csúnya

Bár nem illik így beszélni az ételről, de a legkedvesebb közelítéssel is mondjuk a vadasmártásra hasonlít. Pedig ez nem más, mint egy lélekmelegítő leves. Az egyik legjobb dolog, ami történhetett velem, amikor bejöttünk a -10 fokról.
És a nap jóhíre, hogy megtaláltam a sütőtöklevesnek azt a formáját, amit megeszünk. A többi enyhén édeskés, kicsit fűszeres, de mégsem... típusúak finoman szólva sem jöttek be. Megfőztem, próbálkoztam, kínálgattam, aztán a maradékot (minimális fogyás után) kiöntöttem.
Ez a variáció viszont átmelegít. Szó szerint, mivel az ázsiai fűszerek, a gyömbér és a csili csípnek is és sokkal izgalmasabbá teszik a levest. A sütőtök pedig nem annyira főszereplője, mint inkább alkotórésze a levesnek, ami nem szolgál hátrányára. A kókusztej és a lime pedig abszolút jó befejezés.

Bár ránézésre rengeteg hozzávalóra van szükség, aki szokott ázsiai ételeket főzni, annak biztosan vannak otthon megfelelő fűszerei, de már csak ezért az egy levesért is érdemes beszerezni őket, mert a tél folyamán többször is nekifuthatunk egy ilyen ízbombának.

Ázsiai sütőtökleves

Hozzávalók: 
1/2 kanadai sütőtök
2 cmnyi friss gyömbér
2-3 kaffer lime levél
ázsiai citromfű (fenyérfű)
1 csokor korianderzöld
1 teáskanál kínai ötfűszerkeverék
1 csapott teáskanál őrölt édeskömény
1 csili
4 gerezd fokhagyma
1 vöröshagyma
só
olívaolaj
1 nagy marék rizs
(tyúk)húsleves
1 doboz kókusztej
1/2 - 1 lime leve


Ha szárított kaffer lime levél van otthon, akkor beledobom egy kis időre a húslevesbe, aztán kihalászom és összeturmixolom a fokhagymával, vöröshagymával, csilivel, citromfűvel (lehet szárított, őrölt verzió is), korianderlevéllel, gyömbérrel, sóval és enyhén megpirítom olívaolajon, majd hozzáadom a kínai ötfűszerkeveréket és az édesköményt. Amíg illatosra pirul, felkockázom a tisztára sikált és magtalanított sütőtököt - héjastul, az is majd megpuhul. Ha a hagyma és a fokhagyma kész, hozzáadom a sütőtök kockákat, felöntöm a húslevessel és kb 10 percig főzöm. A húsleves mennyisége attól függ, hogy mennyire sűrű levest szeretnénk. Amikor a tök nagyjából megpuhult, hozzáadom a rizst, és azzal is főzöm még nagyjából 10 percig. Ekkor hozzáadom a kókusztejet, forralok egyet rajta és végezetül jöhet a lime, amivel pikánsra igazíthatjuk a végeredményt. Friss, aprított korianderlevéllel tálaljuk.

Ázsiai sütőtökleves

Felfuvalkodott túró

Tegnap vendégségbe mentünk, és oda azért mégsem megyünk üres kézzel, úgyhogy nekiálltam sütit gyártani. Az alapelgondolás az volt, hogy ha már sütiznek a gyerekek, lehetőleg legyen némileg egészséges, amit befalnak, ezért zabpelyhes meggyes szeletet készítettem. Már majdnem készen volt, amikor némi kooprodukcióban a párommal megégett a teteje. :( Elfelejtettem ugyanis pontos utasítást adni a teteje pirításához. Kihagytam, hogy "hagyd a grill alatt, de TARTSD RAJTA A SZEMED!!!!" Ezért egy pöttyet barnább és ropogósabb lett, mint amit az ember szívesen visz vendégségbe. Így majd mi tengődünk a zabpelyhes szeleten. :)

Azért volt B tervem is, mert többnyire ha már bekapcsolom a sütőt, akár két süti is meg tud sülni. És éppen volt fél kiló túróm is a hűtőben, ezért a zabpelyhessel együtt előkészítettem a túrófelfújtat is.

Aki szereti a gyorsan összállítható édességeket (és a túrót), az szeretni fogja a túrófelfújtat is. A képen persze már nem mutat jól, mert nem voltam elég gyors, hogy fénykorában örökítsem meg a sütit, de biztosítottak róla, hogy az íze így is jó volt, és jelentős mennyiség fogyott belőle. Mint ahogy szokott is.
Semmi meglepetés tehát: a túrós massza gyorsan kikavarható, aztán már csak várni kell, hogy úgy 35 perc alatt gyönyörű barnára piruljon a teteje, csinosra felfúvódjon, és már mehet is az asztalra. A szállítást nyilvánvalóan nem olyan jól tűri, oda lesz a szépsége, de ilyenkor inkább koncentráljunk az ízére.
Jól mutat némi eper vagy málna szósszal is, de persze azok nélkül is megállja a helyét.

Túrófelfújt

Hozzávalók: 
50 dkg túró
5 dkg vaj (én enyhén megolvasztom, úgy könnyebb dolgozni vele)
15 dkg porcukor
1 csomag vaniliás cukor
4 tojás
egy fél citrom leve (esetleg reszelt héja)
5 dkg gríz
1 teáskanál sütőpor

Az olvasztott vajhoz hozzáadom a porcukrot, a vaniliáscukrot és a 4 egész tojást. Robotgéppel habosra kavarom, majd hozzáadom a túrót és a fél citrom levét. Ezzel is alaposan elkavarom, és végezetül jöhet a sütőporral elkevert gríz.
Eddig ez nagyjából 10 perces munka volt - és a nehezén már túl is vagyunk. A masszát beleöntjük egy 24 cm-es kerámia piteformába, és betesszük a 180 fokra előmelegített sütőbe nagyjából 35 percre. Akkor van kész, amikor a teteje felemelkedett és szépen megpirult.

Túrófelfújt

Gorgonzola-maradék újrahasznosítás

Lehet, hogy nem a legkönnyebb tésztaszósz, de nekem azért jólesik ebben a farkasordító hidegben. Arról nem is beszélve, hogy ha már a töltött és székely káposztánál egy fokkal könnyebbre vágyunk, akkor ez is lehet egy alternatíva. És hát a maradék Gorgonzolát is eltüntethetjük a hűtőből. Villámgyors és finom. Mi kell még egy ilyen lazítós-pihenős téli napon?

Gorgonzolás rigattone

Amíg kifő a rigattone, megcsináljuk a szószt. Kevés olivaolajon kislángon illatosra pirítom a finomra vágott fokhagymát - lehet, hogy nem alapfelszerelés ebben a szószban, de én nagyon szeretem. Amikor már érzem az illatát, belemorzsolom a Gorgonzolát. Aki erősebb ízekre vágyik, tehet bele bőven, vagy a szolid ízek kedvelői épp csak megmutathatják a fokhagymás olivának. Amikor a sajt megolvadt, hozzáadunk egy kis tejszínt - sok sajthoz kevesebb tejszín, kevesebbhez többet. :) Amíg összerottyan a szósz, megízesítjük - bár ez ízekben máris olyan gazdag, hogy épp csak egy kis frissen őrölt borsért és szerecsendióért kiált. A kifőtt tésztát egyenesen a szószba öntjük, és szükség esetén egy kevés tésztafőzőlével hígítjuk (de ezt is csak óvatosan, mert a sajt is és a főzőlé is sós). A végső simítást egy kis friss aprított bazsalikommal adjuk meg ennek a tésztának - és már mehet is az asztalra.

Rigattone Gorgonzola mártással

Diós-mákos bejglitorta

Megkésve ugyan, de tutti recepttel. Már tavaly is nézegettem a magazinban, de valahogy csak ebben az évben került sor a kipróbálására. Lehet, hogy azért, mert én magam nem vagyok nagy bejgli-rajongó. Egyszer-kétszer próbálkoztam a bejgli sütéssel, de inkább csak ímmel-ámmal. Aztán kiszáradt vagy kirepedt, és beigazolódni látszott, hogy a bejgli csak nagy macera, aztán meg úgyis ránkszárad.
Az idén viszont nem maradt egy morzsa sem a bejgli tortából. Szóval teljes a siker, ezért jószívvel megosztom Stahl Judit bejglitorta receptjét. Már ránézésre különleges, és a legtöbbször hallott pluszpont, hogy a töltelék sokszor vastagabb, mint a tészta - aminek esélye sincs kiszáradni. Bonyolultnak látszik, de még csak nem is az.
Ezen felül előre elkészíthető, a nagy napon én csak összeállítottam a formában a hozzávalókat, és vártuk a friss szerencsehozó mákot és diót tortaként megdicsőülni.

Diós-mákos bejglitorta

Hozzávalók: 

Tészta: 
25 dkg liszt
1 dl tejföl
1/2 csomag szárított élesztő
5 dkg porcukor
1 csipet só
12,5 dkg hideg vaj
1 tojás
Töltelék:
10 dkg mazsola
0,5-1 dl rum
1,5 dl tej
15 dkg darált dió
15 dkg darált mák
30 dkg cukor
1 vaniliarúd
1 citrom reszelt héja
1 kávéskanál őrölt fahéj
1 csipet őrölt szegfűszeg

A kenéshez 1 tojás sárgája és fehérje - szétválasztva.

Először a tésztát készítjük el, mert az pihen egy éjszakát a hűtőben. A lisztet, a cukrot, a sót és a szárított élesztőt a késes betétű robotgépben összekeverjük, majd hozzáadjuk a hideg vajat, hogy morzsás állagú tésztát kapjunk. Egy tálban hozzákeverjük a meglangyosított tejfölt, majd a tojás, és lágy tésztát gyúrunk belőle. Ha kell, liszttel javítjuk az állagát. Amikor elkészült, folpackba csomagoljuk, és mehet a hűtőbe pihenni.
Másnap a tésztát időben kivesszük, hogy formázható legyen. Átgyúrás után három részre osztjuk: elfelezzük, majd az egyik felet negyedeljük. A félből lesz az alja, a másik kettőből a közepe és a teteje.
A töltelék következik. Ehhez a mazsolát annyi rumba áztatjuk, ami ellepi, felforraljuk, kihűtjük, leszűrjük. A tejet megmelegítjük, a diót összekeverjük a cukor felével, ahogy a mákot is, hozzáadjuk a vanilia kikapart belsejét igazságosan elosztva a töltelékek között. A mákhoz jöhet a fahéj és a szegfűszeg és egy dl tej. A maradék tej pedig mehet a dióhoz. Elosztjuk a mazsolát is. Ezzel a töltelék kész.
A fél adag tésztát akkora körlappá nyújtjuk, hogy túllógjon a forma peremén is, ezt fogjuk visszahajtani a felső tésztalapra (kb. 34 cm). Ezt belehelyezzük egy 24 cm-es piteformába, az alát képzeletben megfelezzük, és az egyik felére jöhet a dió fele, a másik oldalra pedig a mák fele. Kinyújtjuk az első tésztanegyedet - akkorára, ami éppen befedi a töltelékeket - és rátesszük az első réteg töltelékre.
Jöhet a következő réteg töltelék: a diós réteg fölé helyezzük a maradék diót, a mákos réteg fölé pedig a maradék mákot. Kinyújtjuk a második negyed tésztát, befedjük vele a tölteléket, vékonyan megkenjük a tojássárgájával. Ráhajtjuk az alsó tésztalap túllógó széleit, helyes peremet formázunk belőle és azt is bekenjük a tojással.
Félórás pihentetés következik hűvös helyen, majd bekenjük az enyhén felvert tojásfehérjével is. Diódarabokat nyomunk a diós oldalra, mákot szórunk a mákos rész fölé, és újabb 30 percig pihentetjük.
Eközben a sütőt előmelegítjük 190 fokra. Mielőtt a tortát betesszük a sütőbe, villával megszurkáljuk. 15 percig sütjük 190 fokon, majd mérsékeljük a hőmérsékletet 175 fokra és 25 percig sütjük. A széle valószínűleg erősen pirulni fog, célszerű tehát fóliával lefedni, hogy ne égjen meg.
Rácsra téve kihűjük.

Diós-mákos bejglitorta

Diós-mákos bejglitorta - még forrón :)

A világ legjobb sajtos pogácsája

Nem csak édes sütikből áll a világ! Még karácsony táján sem. Ezt a sajtos-túrós pogácsát leginkább csak ilyenkor csinálom, mivel nem egy kétperces művelet, de mivel egy napot amúgy is sütésre szánok, könnyű beleilleszteni a dagasztás-kelesztés-szaggatás részeket a többi süti közé.
Egyik karácsonykor teljesen kiütött valami téli nyavalya, de olyan gőzerővel, hogy délelőtt ugyan még bedagasztottam a tésztáját, de az ebéd végét már csak éppen hogy kibírtam, úgyhogy nyújtásról, szaggatásról, kisütésről szó sem lehetett. Azt persze nem akartam, hogy félbemaradjon a dolog, ezért a férjemet kértem meg, hogy fejezze be a mókát. Azóta is azt hallgatom tőle, hogy nincs az a pénz, amiért ő még egyszer nekiállna, annak a tortúrának...
Pedig szerintem megéri a fáradtságot. A tésztában lévő túró és sajt különösen finommá és puhává teszi a tésztáját. Nálunk még melegen jelentős mennyiség fogy belőle, úgyhogy pogácsasütős napokon vacsorát már nem is tervezek.

Sajtos-túrós pogácsa

Hozzávalók:

25 dkg túró
1 dl tej
1 evőkanál cukor
4 dkg élesztő
1 dl tejföl
2+1 tojássárgája
60 dkg liszt
25 dkg fagyos vaj
30 dkg sajt
só

Az élesztőt fejfuttatjuk a cukorral és a meglangyosított tejjel. A tejfölbe belekeverünk két tojássárgáját és a sót. A lisztbe belemorzsoljuk a fagyos vajat, vagy ha van, akkor késes betétű robotgépben percek alatt összekeverjük. Ezután hozzáadjuk a szétmorzsolt túrót, majd az élesztőt és a tejfölt. A tésztát alaposan összedolgozzuk, és meleg, nem huzatos helyen kelni hagyjuk.
Amikor megkelt, a sajtot lereszeljük, és a negyedét félretesszük. A tésztát 1 cm vastagságúra és téglalap alakúra nyújtjuk egy lisztezett deszkán. A reszelt sajttal megszórjuk a tetejét, majd feltekerjük, mint a rétest. Letakarjuk, és újabb fél órán át kelesztjük.
A sütőt előmelegítjük 200 fokra és tehetünk az aljára egy vízzel teli edényt, hogy a gőz segítségével nagyra nőjjenek a pogácsáink.

Míg a sütő melegszik, a tésztából 2 ujjnyi vastag tésztát nyújtunk, a maradék tojássárgával megkenjük, sajttal és köménymaggal/szezámmaggal megszórjuk. 4 cm-es szaggatóval pogácsákat szaggatunk.
Nagyjából 20-25 percig sütjük a pogácsákat.

Túrós-sajtos pogácsa

Tarte Tatin

Avagy fordított almatorta. Ami persze megint úgy kezdődött, hogy anyuéktól hoztunk egy tonna almát, ami ugyan nem szép, de csúnya, ámde jó lesz az egy kis almáslepénybe. Ha szeretném, ugye. De nem igazán. Néhány almát fel lehet használni a mákos-almás tortához, de hova tegyem a maradék néhány kilót?
Így lett belőle az örök sláger: Tarte Tatin. Mert már a története is elragadó: bármelyik verzió legyen is igaz. De hogy egy hibából egy signature dish legyen! Bár minden konyhai melléfogásomból ilyen siker kerekedne! :)
Az eredetet tekintve két történet is ismert. Persze mindkettő a Tatin Hotelhez kapcsolódik, és az azt vezető két nővérhez - jobban mondva Stephanie-hez, aki inkább a konyhában sertepertélt. Az egyik szerint bokros teendői közepette kicsit sokáig hagyta a tűzön a vajas, cukros szószban az almát, és amikor érezte, hogy kezd megégni, rádobta a tésztát, és gyorsan a sütőbe tolta, hogy mentse a menthetőt. A másik történet szerint egyszerű vénkisasszonyos szórakozottság okán fordítva készítette el a karamelles almatortát.
Bármelyik legyen is igaz, a végeredmény finom, és nem túl bonyolult elkészíteni sem.

Mivel nekem egy 28 cm-es vastag serpenyőm van, amiben ezt könnyen el lehet készíteni, én kb másfélszeres mennyiséggel dolgozom, mind a tésztát, mind a tölteléket illetően. A többi meg csak egyszerű matematika.


Tarte Tatin
Hozzávalók: 
Tészta:
30 dkg liszt

15 dkg hideg vaj
7,5 dkg porcukor
csipet só
1-2 tojássárgája (mérettől függően)
5-6 evőkanál hideg víz
Karamellás alma:
1,25 kg alma - meghámozva, egycentis szeletekre vágva
10 dkg vaj
18 dkg cukor
1 kk mézes sütemény fűszerkeverék, vagy egyszerűen fahéj


Késes robotgépben gyorsan összemorzsolom a lisztet és a vajat, majd hozzáadom a cukrot és a csipet sót. Ha ez kész, egy tálba öntöm a morzsás keveréket, hozzáadom a tojássárgáját (egy nagyobb elég, vagy lehet két kisebb is ilyen mennyiségnél). Ennek függvényében adom a vizet kanalanként. Gyorsan összedolgozom a tésztát, de nem kell nagyon gyurmázni, mert megolvad a vaj, és oda az omlós tészta! A tésztát folpackba csomagolva beteszem a hűtőbe - és legalább félórát hagyom pihenni.
Ennyi idő alatt elkészül az almás korona is a tésztára - vagy helyesebben a tészta alá?
Az almákat almaszeletelővel cikkekre vágom és egyúttal a magházuktól is megszabadulok. Amíg elkészülök, citromos vízben gyűjtöm a szeleteket, de tulajdonképpen esélyük sem lesz a szép fehér színüket megtartani, mert a karamellben megfürödve és tovább párolódva már mindegy is nekik.
A vastagfalú serpenyőmben felolvasztom a vajat, aztán mehet hozzá a cukor. Ez az edény megy majd a sütőbe is később, ezért olyanra van szükségünk, aminek nincs műanyag tartozéka és elég magas a fala is (min. 5 cm). Amint felolvadt a cukor, mehetnek bele az almaszeletek, meghintem a fűszerrel, és lefedve addig párolom, amíg sűrű karamelles szirup rotyog csak az almaszeletek körül.
Kicsit hűlni hagyom - kb. eddig pihenhet a tészta a hűtőben, most pedig kiköltöztetem szobahőmérsékletre, hogy aztán ki tudjam nyújtani. Kicsit nagyobbra, mint a serpenyőm, hogy amikor ráterítem az almára, a tészta szélét szorosan az alma és a serpenyő közé tuszkolhassam.
A sütőt közben előmelegítettem 200 fokra - alsó-felső sütésen kb 40 perc ennek a nagy tortának az átsütése. Amikor készen van, kiveszem, és néhány percet hagyom hűlni, majd egy órási lapos tányérra borítom - és voilá - az alma felülre került, a karamell pedig szépen szétcsorog a tészta felé.

Tarte Tatin

az én csokim

Bizony. Van ilyenem is. Illetve már csak volt. Bokros teendőim nem engedted az Internet elé, ezért csak most számolok be arról a csoki-csodáról, amit sk készítettünk a Chef Parade csokiműhelyében. Azt nem állítom, hogy végigkóstoltam mindent, de látványra szépek voltak, és a többiek arcán is úgy láttam, hogy teljes az elégedettség a bonbonokkal. (Bár értem a csoki áldásos hatását egészségünk és kedélyállapotunk tekintetében, én nem hogy édesszájú nem vagyok, de még annál is kevesebb csokit eszem. Többnyire csak a kezemre ragadó csokimasszát eszem meg, de a többiek boldognak tűnnek tőle, ezért biztos vagyok a csoki-endorfin-boldogság összefüggésben, ugyanis én is boldogan teszem mások elé a csokis sütiket.)

Három óra alatt mindenféléket megtudtunk a csokikészítésről és ki is próbáltuk rögtön. Azt ugyan nem mondom, hogy otthon a konyhában ez könnyen kivitelezhető, mert viszonylag kicsi az esélyem rá, hogy a fehércsokit ne melegítsem 40 C fölé és temperálás után 27,7-28 C fok között tartsam, amíg dolgozom vele... Tudom, hogy az eszközök beszerezhetők, de egyelőre úgy tűnik, hogy nem ruházok be ilyenekbe. Egyelőre, mondom. :)

Itt egy kis ízelítő: 

Fehér trüffel francia pralineval

 

 

A fenti csoda neve: Fehér trüffel franci a pralineval. A töltelék isteni, mindenkinek ez ízlett a leginkább - már akinek alkalma volt belekóstolni. :) Mivel szerintem máshol is felhasználható, megosztom a receptet. Nem lehet mondjuk rossz egy csokis süti közepén szembe találkozni egy kis fehércsokis kényeztetéssel.... Bár ezen még dolgoznom kell. 

Elkészítési idő: kb. 20 perc

Eszközök: kisebb fazék a folyadék forralásához, hőálló üvegtál a krém kikeveréséhez.

Hozzávalók:

200 g folyékony tejszín (30%)

80 g méz vagy glükózszirup

80 g vaj (szobahőm)

600 g fehércsoki olvasztva

120 g francia praline

Elkészítése:

A tejszínt a mézzel összforaljuk, majd az olvasztott csokira öntjük és folyamatos! kevergetés mellett homogénre keverjük, a végén beletesszük a vajat és elkeverjük simára. A legvégén hozzákeverjük a pralinét.

Francia praline

Hozzávalók:

750 g kristálycukor

250 g víz

1000 g pörkölt, héjától megfosztott mogyoró

Elkészítése:

A kristálycukrot a vízzel sziruppá forraljuk, amíg 119 ̊ C nem lesz. Ebbe keverjük a héjatlan, pörkölt mogyorót, és addig főzzük így együtt, amíg a mogyorószemeket aranyszínű cukormáz nem borítja.

Ha kész, tálcára borítjuk, és kihűtjük. További felhasználásához majd ezt aprítjuk össze nagy teljesítményű aprítóban.

Ami a recepteket illeti idegen tollakkal ékeskedtem ugyan, de a tanfolyam bárki számára elérhető http://www.chefparade.hu/csokimuhely - és íme a végeredmény:

Válogatás

Kedvcsinálónak.

Sütihegyek

Hurrá! Családi összejövetel. Ez a nekemvaló móka! Nem teljesen tudtam dönteni, hogy mit süssek (és főzzek), és ebből mindig az sül ki, hogy elég sok minden sül ki. Mert hátha ugye valakinek nem ízlik az előző háromféle sütemény, vagy csokisabbra, vagy egészségesebbre, vagy édesebbre, vagy gyümölcsösebbre vagy tudomisénmilyenre vágyik - és hát nem állhatok ott megfelelő választék nélkül! Ugye? És amíg gondolkodom, hogy milyen újdonságot próbáljak ki, gyorsan elkészítem a régi jól beváltakat is.

De azt hiszem, hogy a húgom is hibás! (Na, jó: főleg ő.) Megkérdeztem, hogy mit süssek - és bár én nem is akartam, azt mondta, hogy csokis és zabpelyhes meggyes mindenképpen legyen. Így lett. Csináltam egy kókuszosat csak úgy a jáccás kedvéért, és már régen ki akartam próbálni a Tarte Tatin receptjét is, szóval az is becsúszott, de az már csak baleset volt - igazán! - és hát magamra is gondoltam, ezért csináltam egy brokkolis-kéksajtos pitét (vagy úri nevén quiche-t). Abból szerencsére nem kért senki (vagy nem sokat) ezért az egészet befaltam. Jó, nem egyszerre, de azért már nincs belőle. :) A tészta receptjét már megosztottam korábban, ezért csak egy nyálcsorgató képet mellékelek. A töltelék párolt brokkoli, amit felváltva rakosgattam a tésztára isteni kéksajttal és nyakonöntöttem három felvert tojás, egy 2dl-es főzőtejszín, némi reszelt sajt, só, bors és szerecsendió kíséretében. Hmmmm.

Brokkolis-roquefortos quiche

Back to business mondhatnám - mert ez remek alkalom volt, hogy folytassam a brownie sorozatomat. Azt hiszem, ez is egy jó recept, legalábbis abból az ütemből, ahogy fogyott, erre következtetek. Eggyel macerásabb, mint az előzőek, mert ebben van gyümölcs is, de azért kivitelezhető. Én sajnos nem tudtam beletenni az előírt 40 dkg áfonyát, mert a lányom segített lekvárrá főzni, és nagyon ízlett neki, ezért csak a maradékot tudtam a süteménybe átmenteni. Amennyire én éreztem, ez is elegendő volt, a gyerek viszont jutott némi flavonhoz. Kicsit macerás volt halványlilára súrolni a száját, de ki törődik egy kis lila maszattal a fél arcán!


A brownie receptjét az Éva Magazin honlapján találtam - köszönet érte! Minimálisat módosítottam rajta, az eredeti a linken elérhető.


Brownie3

Hozzávalók: 


6 tojás
30 dkg lágy vaj
20 dkg cukor
40 dkg áfonya (mélyhűtött, kiolvasztva, levével együtt - bár én lehet, hogy megkockáztatnám a lekvárt is)
10 dkg nádcukor (jó a sima is, ha nincs otthonnádcukor)
40 dkg  étcsoki
22 dkg liszt
1 késhegynyi só
1 késhegynyi szódabikarbóna

A csokit gőz fölött megolvasztom és az áfonyát lekvárrá főzőm a (nád)cukorral. Amíg ezek hüledeznek, habosra keverem a vajat a cukorral, majd egyenként hozzáadom a tojásokat, és azzal tovább habosítom. Ha kihűlt a csoki, hozzáöntöm a vajas-tojásos-cukros masszához, hozzáadom a lekvárosított áfonyát, majd hozzászitálom a lisztet, csipet sót és szódabikarbónát.

Mehet a sütőpapírral bélelt 20x30 cm-es tepsibe, az pedig a 180 fokos légkeveréses sütőbe. 22 percig kell sütni, és egy perccel sem tovább (bár nekem 25 percig sikerült, és még így is ragacsos maradt megfelelőképpen).

Áfonyától nem szárad ki - bár nálunk ez más sosem derül ki. :( Én B tervnek beszereztem ribizlit is - hát, azt majd egy másik sütihez adom. 

Brownie3 - áfonyával

Brownie3

Ingredients: 

6 eggs

300 g melted butter

200 g sugar

400 g cranberry (frozen is good)

100 g cane sugar (or white)

400 g dark chocolate

220 g flour
1 pinch of salt
1 pinch of cooking soda

First I melt the chocolate on steam and make some cranberry jam from the cranberry and the cane sugar. While they are getting cooler I am beating up the butter and the sugar till I have a thick and light cream. Then I add the eggs one by one so the texture will be smooth and soft. Then comes the melted chocolate - I mix them together and then I can add the jam. The last step is to add the dry ingredients: drizzle the flour in, add the salt and the cooking soda.

Pour it to an oven pan (20cmx30cm) and put to the preheated oven (180 Celsius). Leave it there for 22 minutes and no longer as the brownie will not be soft but rather will look like a chocolaty sponge.

Due to the cranberry jam it will remain soft - if you can hide it somewhere. Otherwise it has not chance at all. Based on my own observation.

A brownies sorozat folytatódik

Mi ez, ha nem egyértelmű jele a javulásnak. Már az én egészségi állapotoménak. Vagy éppen fordítva történt: sütöttem egy kicsit, hogy jobban legyek. De mindegy is, a lényeg, hogy megvan a következő recept tesztje.

Egy kicsit hezitáltam, hogy már eleve megváltoztassam a receptet, mert egy kicsit gyanús volt a leírás, de aztán győzött az objektivitás. Aminek nem kellett volna. Miért pont az objektivitás győzzön a receptek felett?

Rendkívül recept-hűen rekonstruáltam ezt a brownie-t, de - bár csak a magam nevében beszélhetek - én még egyszer ugyanígy biztosan nem fogom elkészíteni. Bár tetszett a nádcukros megoldás, a mennyiséget kétszer is le kellett ellenőriznem, mert annyira hihetetlen volt, hogy valóban 40 dkg-ot szeretnének velem beleteteni? Érzésem szerint ilyet csak azok csinálnak, akik annyira fantáziátlanok, hogy nem tudnak érdekesebb halálnemet elképzelni a hirtelen cukormérgezésnél. Negyven deka cukrot én kb két kiló sárgabarack lekvárrá főzéséhez használok el, nem pedig egy tálca süteménybe!
Azért becsületemre legyen mondva, megkóstoltam a végeredményt, de nem került bele nemhogy a top 10-be, de még a top 100-ba sem. Azóta is próbálom valahogy szétválasztani az összeragadt számat.
Mindent összevetve igazi csokibomba, kakaóporral még egy kicsit felturbózva. De valahogy a csokiíz már nem jött át.
Hát, kár érte, mert jól indult.
Ha valaki mégis arra adná a fejét, hogy megcsinálja ezt az egyébként könnyen összeállítható változatot, akkor szerintem semmiképpen se tegyen bele 20 dkg barnacukornál többet.
A tanulság: brownie recept és brownie recept között is van különbség - vagy várjunk csak! Ezért kezdtem ezt az egész brownie-sorozatot??? How silly of me?!

Brownie 2
Hozzávalók: 
20 dkg étcsoki
25 dkg vaj
40 dkg (vagy inkább csak 20!!!) nádcukor
4 tojás
4 dkg kakópor (természetesen nem cukrozott - de ilyet mondanom sem kell)
12,5 dkg liszt
1/4 teáskanál szódabikarbóna

Az étcsokit összeolvasztom a vajjal gőz fölött, majd hagyom egy kicsit kihűlni, ekkor mehet bele a négy egész tojás.
Közben a száraz hozzávalókat összekeverem egy tálban: liszt, szódabikarbóna, kakaópor és a nádcukor.
Most jön a mindent egybekutyulás és mehet is a massza egy sütőpapírral kibélelt közepes méretű (nálam ez egy kb 20x30 cm-es) tepsibe, majd a 180 fokra előmelegített sütőben cca 30 percig sütöm. Ezt sem szabad kiszárítani, mert oda a ragacsos csokis varázs. A rettenet mennyiségű cukornak köszönhetően a teteje előírás-szerűen ropogós, a közepe lágy. Amikor elkészült, egy órát pihent, majd felvágtuk. A lelkesedésem hamvában  holt.

Nem baj, majd a következő - ahhoz nagyobb reményeket fűzök, de nem is tudom, hogy pontosan miért is. Azt mondják, hogy abba áfonyalekvárt kell kevernem, amit szintén 20 dkg cukorral főzzek meg. Lehet, hogy én nem vagyok alkalmas sütemény-kóstolásra????
Meglátjuk. 

Addig is - íme a hétvégi eredmény: képen.

Brownie 2

Brownie 2
So far this is not the best I have ever tasted or baked. Far too much sugar for my taste - but we are not all alike so I am sharing the original recipe with my comments and you can decide which one is closer to you.
On the best-brownie-finding jurney this is the second station and I can tell you that this one is not up to my taste. I was assured that this is an original recipe from an English teacher (that also could mean a teacher from the US) but still.

So here it is: try it and share the result with me - add your comment and we will see whether I am too picky or we got the best already and no need to search further. (However, next week or so I will try one with blueberry - but according to the recipe that contains loads of sugar as well. And some blueberry so I have my hopes high.)

Ingredients: 
200 g dark chocolate
250 g butter
4 eggs
400 g (or for my taste - no more than 200 g) cane sugar
40 g dark cocoa powder (plain, no sugar added - hehe - no need and no room for more sugar I guess)
125 g flour
1/4 teaspoon of soda acid

You need to gently melt the chocolate with the butter on steam - then let it cool down a bit so you can add the eggs. Mix them well.
In a separate bowl you can mix the dry ingredients: flour, sugar, cocoa powder, soda acid and then add to the chocolate mixture.

Nothing remains but to put this into a preheated (180 Celsius) oven for cca 30 mins.When it is nicely baked you can leave to cool for about an hour and then it is time to cut.

I must say that the brownie itself is not that bad - but you cannot really feel the chocolate - sadly. :(

Vírusírtók a tányéromon

Engem is utolért az őszi nyavalya. Torokfájással kezdődött, aztán lázban és ágybanfekvésben csúcsosodott ki. Remélem, így már egész télre kipipálhatom a betegségeket, mert ez egy nagyon-nem-szeretem állapot.
Azért én is megpróbálok harcolni vele a magam módján, és valószínűleg egész Makó és környéke hálás lehet nekem az elmúlt napokban elfogyasztott fokhagyma mennyisége miatt. A gyógyszerekkel eléggé hadilábon állok, és egészen az utolsó lehetséges pillanatig kitartok a természetes gyógymódok mellett. És mennyivel jobb, ha ezeket a dolgokat még a tányéromban is szeretem látni! A mézet sehogyan sem tudtam ebbe a menübe beleaplikálni, úgyhogy az csak ebéd után következett a finom falusi hársfateában. Hmmmm - máris jobban vagyok!

Ez az ebéd a lehető legjobb példa a kellemest a hasznossal alaplevnek. A tészták úgyis mindig minden formában jöhetnek, de most még az a jó érzésem is megvan, hogy most aztán igencsak megtettem mindent az egészségemért. Legalább utólag.... Ráadásul most senki sem szólhat, hogy valami fura oknál fogva az egész lakást átható fokhagyma szag járja át - mert hát kérem nekem erről éppen csak papírom nincs, hogy beteg vagyok. Az orvoshoz leginkább akkor megyek, ha visznek, ott úgyis csak újabb betegségekkel fejelhetném meg az enyémet.

Ezért maradok a fokhagyma közismerten vírus-, baktérium- és gombaölő hatásánál. A kemikáliák feltalálása előtt ezzel gyógyították még a kolerát is. Na, jó, a hatásfoka nem minden esetben veri a gyógyszerekét. De az én bizodalmam rendíthetetlen, ha egy ilyen finom fűszernövény antibiotikum, hatékony szívbetegségek ellen és közismert rák elleni szer - mind így egyben, és még persze sok más is.
A fokhagyma kúrához segítségül hívtam még régi jó barátomat, a kapszaicint is. Ez nem más, mint az erős paprika alkaloidja. Mondanom sem kell, hogy ez is csuda dolgokat tud. Állítólag még fogyni is lehet tőle. Tajvani kutatók szerint képes megállítani a zsírsejtek növekedését. Jujj. Ezt nem tudom, de azt igen, hogy fogyasztása enyhíti a torokgyulladást, és mivel felhígítja az orrmelléküregben megtapadt sűrű nyákot, jót tesz az eldugult orrnak. Ráadásul köptető hatású anyagokat is tartalmaz. De van más is: a gyomrot olyan váladék kiválasztására készteti, amely védelmet nyújt egyes izgató anyagok (pl. savak, aszpirin, alkohol) ellen a gyomor nyálkahártyájának. És hát mit van mit tagadnom, én ettem aszpirint is.

Hogy igazából melyik csodanövénynek köszönhetem az állapotom javulását, nem tudom.Lehet, hogy ezek így együtt bajnokok.
Jobban érdekelt most a végeredmény, amit a spaghetti aglio e olio után készítettem, csakhogy adtam hozzá csípős paprikát és némi zöldet is: az ablakomban viruló bazsalikom járult hozzá a színorgiához. És ha már volt benne ez is, az is, parmezán helyett a hűtőben árválkodó kéksajtot morzsoltam a tetejére.

Spaghetti Aglio e Olio - a'la me :)
 Hozzávalók:
Egy adag kifőtt spagetti
ízlés szerint 4-6 gerezd fokhagyma
1 kis piros csili paprika
olivaolaj
só
friss bazsalikom levelek
kék sajt a tetejére

Nos, sok instrukció itt nem szükséges: az olivaolajon illatosra pároljuk a felaprított fokhagymát, majd a végén hozzáadjuk az ugyancsak felaprított csilit, valamint a sót. Hozzáadjuk a frissen főtt tésztát, összekeverjük még a serpenyőben, hozzáadjuk a felaprított bazsalikom leveleket, és tálaláskor a tetejére morzsoljuk a sajtot.

Spaghetti Aglio e Olio

Megint hétvége - és milyen édes!

Sőt nem csak édes, valamennyire egészséges is. De azért leginkább finom. Mert különben senkire sem tudnám rátukmálni, legyen az akármilyen jó is.

Ezért ma két finomságot is készítettem, és szemmel láthatólag bejött. Az egyik felől nem volt kétségem, mert brownie-t terveztem. Illetve egy brownie-sorozat kezdetét, azzal a nem titkolt céllal, hogy megtaláljam azt a receptet, ami nálunk leginkább beválik. Ami nem lesz olyan egyszerű, mert nem csak az íz számít. Az is, de azért készüljön el hamar, ne legyen mérhetetlenül bonyolult, ne kelljen külön kirándulást szervezni a hozzávalókért, stb. Nos, itt elméletileg nem lehet gond, mert a brownie alaprecept, kezdő háziasszonyoknak (is) ajánlák: csak néhány hozzávaló kell, gyorsan összeállítható, és csupán kb 25 perc alatt kész - utána ugyanis túlsülne, és már nem lenne puha, szottyos belsejű csoki-csoda.

Az viszont bizonyos, hogy a csokis finomságok sorából nem hiányozhat egy jó brownie recept, amiből annyi van, mint égen a csillag. Mindenki a magáéra esküszik, láttam már ilyet is, olyat is. A brownie nem más, mint egy csokis, viszonylag lapos sütemény - gyakran dúsítják gyümölccsel, de még gyakrabban dióval, mogyoróval, és ami a fáma szerint úgy keletkezett, hogy kifelejtették a csokitortából a sütőport. Létezik belőle ragacsosabb és sűrűbb, tortásabb verzió is.
Első hivatalos megjelenése a XIX. sz. végére tehető, amikor olyan desszertet rendeltek a városi Palmer House Hotel séfjétől a chicago-i Columbian Exposition-t látogató hölgyek számára, ami kisebb, mint egy szelet torta és könnyű szállítani, a dobozból ehető ebéd nagyszerű kiegészítője. Állítólag a mai napig kapható a hotelben az eredeti recept alapján készülő brownie - sárgabarackkal és dióval, pont mint akkor. :)


Az eddig használt brownie- változatunk a Stahl-féle gyorsan-finomat változat, ami annyiban kicsit csalás, hogy nem csoki van a tésztájában, hanem kakaó, de azért csokidarabok dúsítják.

A mai változat áttételesen Nigellától származik, és jelentem: nálunk bevált.

Brownie 1
Hozzávalók:

20 dkg étcsokoládé (magas kakaótartalmú - de min. 60%)
20 dkg vaj
3 tojás
1 teáskanál vaniliaesszencia (vagy aroma)
20 dkg porcukor
12 dkg liszt
csipet só
opcionálisan: 15 dkg dió/mogyoró/mandula

Az elkészítése - mint az várható volt - nagyon egyszerű: gőz fölött összeolvasztom a csokit a vajjal. Ha mindkettő megolvadt, megvárom, míg kihűl egy kicsit. Addig habosra kavarom a tojást a cukorral és a vaniliával, majd összekeverem a csokis-vajas masszával.
A lisztbe belekeverem a csipet sót és hozzáadom azt is az előző masszához.
Hmmm. Ez nem volt nagyon bonyolult. Egy kisebb tepsit kibélelek sütőpapírral, mert nem szeretek mosogatni, és ráégett tésztamaradékot kapargatni a tepsi széléről.
Ez a mennyiség egy kb. 20x30 cm-es tepsiben megsül nagyjából 25 perc alatt 180 fokon - előmelegített sütőben.
És utána így néz ki:

Brownie

Brownie - for the benefit of English speakers:

Ingredients:
200 g butter
200 g dark chocolate (min 60% of cocoa)
3 eggs
1 teaspoon of vanilla essence
200 g sugar
120 g flour
pinch of salt
150 g walnut - optional

This is a very quick and tasty version - as I guess all brownies are. :)
The butter and the dark chocolate needs to be melted together over steam. While the mixture is cooling down we can whisk the 3 eggs, the sugar and the vanilla together. When it is nice and rich we can add the chocolate to it as well. And finally we add the flour with the salt. This is the time for adding the walnut as well.
The whole mixture can go to a baking pan. Best to use baking paper so it will not stick to the pan.
The pan can go to the oven for cca 25 minutes on 180 degrees of Celsius. If it stays there longer - it will not remain that sticky and chocolaty.
The end result could be served as it is - or with vanilla ice cream. Either way: yummy!

És most az egészséges édesség: pikelet, avagy ausztrál zabpelyhes palacsinta.
Nos, a pikelet kisméretű, vastag palacsinta, elsősorban Ausztráliában, Új-Zélandon és Nagy-Britannia egyes részein ismert és kedvelt, sütőporral készülő nem túl édes finomság. Többnyire tejszínnel és/vagy eperlekvárral tálalják. Ebből találtam egy zabpelyhes változatot Mautner Zsófi tollából - amit azért szeretek különösen, mert a zabpehely élettani hatása különösen kedvező. Rosttartalma magas, kalóriatartalma alacsony, jelentős mennyiségben tartalmaz B1- vitamint, de számottevő B2-, B3-, B6- és K-vitamin tartalma is. Ásványi anyagok közül kiemelkedő mangán-, magnézium-, réz- és foszfortartalma, de gazdag kalciumban, vasban és cinkben is.

Szóval ezért (is) szeretem. És mert sokféleképpen elkészíthető, ha ebből csinálok süteményt, máris jóérzésem van. A hétvége pedig alkalmas arra, hogy nem túl gyorsan készülő reggelik is sorrakerüljenek. Mint például a zabpelyhes pikelet.
Nem éppen fastfood, de két serpenyőben készítve nem is tart olyan borzasztó sokáig.

Zabpelyhes pikelet
Hozzávalók:
16 dkg zabpehely
5 dl tej
6 dkg liszt átszitálva
2 kávéskanál szódabikarbóna
2 kávéskanál sütőpor
csipet só
4 evőkanál barnacukor
1 teáskanál őrölt fahéj
2 egész tojás
8 dkg olvasztott vaj
sütéshez olaj
a tetejére juharszirup, ízlés szerint gyümölcsök

Előző este beáztatjuk a zabpelyhet a tejbe - és beköltöztetjük a hűtőbe reggelig. Akkor aztán külön-külön összekeverjük a száraz és a nedves alapanyagokat: a lisztet, a szódabikarbónát, a sütőport, a csipet sót, a barna cukrot, a fahéjat, majd egy másik edényben az olvasztott vajat elkeverjük a kissé felvert tojásokkal. Ez utóbbiba jöhet a tejes-zabpelyhes keverék, amit végül összekeverünk a száraz hozzávalókkal.
Egy (vagy méginkább két) forró serpenyőt ecsettel kiolajozunk - sok olajra nincs szükség, mert már a pikelet tésztájában is van vaj - és közepes lángon mindkét oldalát aranybarnára sütjük a palacsintáknak. Egy palacsintához kb egy kanálnyi masszát teszek a serpenyőbe, egyenletesen elterítem, és átsütöm.
A kész palacsintákat juharsziruppal/mézzel és/vagy gyümölccsel tálaljuk.

Zabpelyhes pikelet

Minestrone csoki darabos muffinnal - persze szigorúan egymás után

Az egyik legeslegkedvencebb levesem az őszi minestrone, amit minden évszakban szívesen készítek és eszem - merthogy a hozzávalók már bárhol és bármikor beszerezhetők. De azért koraősszel a legautentikusabb.
Zöldséglevesből sohasem elég, és jöhet is minden változatában, de ezt a levest - mivel úgyis csak rendkívül nagy adagban tudom készíteni - főleg akkor csinálom, ha vendégeket várunk. Mire minden belekerül, már tele is van a nagyobbik fazekam, de én nem bánom, mert akár mindennap is megeszem ezt a zöldségbombát.
Gyorsan el is készül - bár én csalok: míg Jamie maga főzte a babot, én csak belezuttyantok egy babkonzervet. (Most akkor el is árultam, hogy honnét van az eredeti recept.) Ezzel tetemes mennyiségű időt spórolok meg - így amíg a zöldésgek ízorgiává lényegülnek át, össze is tudom kavarintani a muffint - legyen az bármilyen ízesítésű. De hozzám leginkább azzal jön a négyéves lányom, hogy "Anya, tudod mit süssünk? Csokis muffint!" Így hát mit van mit tenni.

Szóval minestrone, ahogy Jamie készíti - meg ahogy én. :)

Őszi minestrone
Hozzávalók:
kb. 5 dkg füstölt bacon + olivaolaj
1 kisebb vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
fél-egész édeskömény (méretfüggő)
2 kisebb sárgarépa
3-4 zellerszár
1 kisebb cukkini
nagycsokor bazsalikom
nagymarék friss spenót
1 doboz vörösbab konzerv
1 paradicsom konzerv
1 pohár vörösbor
húsleves/erőleves/akár kockából is
2 kis marék spagetti - apróra törve

Bár sok minden kell bele - gyorsan megy az összerakás. Előszöris 2-3 kanál olivaolajon megpirítom a felkockázott bacont. Amikor kiizzadta a javát, hozzáadom az apróra kockázott vöröshagymát és fokhagymát. Ezzel is illatozik egyet, majd jöhet a karikára (vagy fél karikára) vágott sárgarépa, zellerszár és a kisebb kockára vágott édeskömény. Ezeket fedő alatt hagyom puhulni. Ha már félig kész, hozzáadom a hámozott paradicsom konzervet és a bort, hadd ízesítsék egymást. Ezidő alatt felaprítom a maradékokat: a sárgarépához hasonló méretűre a cukkínit, a spenótot nyersen durvára felvágom, a spagettit apróra tördelem és leöblítem a vörösbabot. Felforralom a vizet a húsleveskockához, majd mindezt hozzáadom a levesalaphoz. A cukkíninek nem kell annyi idő, mint a tésztának - ezért azt kicsit később adom hozzá. A legvégén meghintem a felaprított bazsalikommal is - és már kész is az illatos és nagyon sűrű leves.
Én szeretem a kelbimbót is - ezért ha nem kapok édesköményt, akkor ezzel helyettesítem.

Tálaláskor néhány pötty olivaolajal és sok parmezánnal gazdagítom.

Őszi minestrone

Amíg mindez elkészül, néhány kavarással meg is van muffin alaptészta, amit leggyakrabban étcsoki darabkákkal turbózok fel. Valahogy erre van igény. Én nem is értem. Aztán 25 percre mehet a sütőbe, és éppen egyszerre készül el a levessel. Hát kell ennél nagyszerűbb szombati ebéd?

Muffin csokidarabkákkal
Hozzávalók:
15 dkg vaj
15 dkg cukor
15 dkg liszt
1 teáskanál sütőpor
2 tojás
10 dkg étcsoki felaprítva
12 db muffinpapír

Felolvasztom a vajat, ha kihűlt, hozzáadom a két tojást és a cukrot, majd kézi habverővel összekeverem. A lisztbe belekeverem a sütőport, és hozzáadom a vajas-tojásos masszához. Ezen is keverek egyet - csak hogy egynemű masszám legyen, és már mehet is a tálba az aprított étcsokoládé. Ezzel nagyjából kész is. Lehet az ízhatást tovább fokozni mondjuk vaniliás cukorral, vanilia aromával, és ha nagyon sűrű lenne a tészta, lazítom egy kanál tejszínnel. Tapasztalatom szerint viszont erre csak igen ritkán van szükség.
A sütőformákat kibélelem a muffinpapírral és legjobb tudásom szerint egyenlően elosztom a tésztát a horpadásokban. Vagy átadom ezt a macerás részt a férjemnek, és a kívülálló boldogságával szemlélem, hogy másnak sem megy ez olyan könnyen. Hihetetlen, de számomra a kiadagolás a legbonyolultabb része a muffinnak.
A sütőt csak akkor kapcsolom be 175 fokra, amikor a tészta már kész, amíg belekerül a papírformákba - a sütő is fölmelegszik. Kb. 25 perc alatt sül meg illatosra - de azért egy tűpróbát mindig érdemes csinálni.

Csokidarabos muffin

Muffinból még van egy-két favorit, ha nem túl nagy rajtam a nyomás, vagy az előkészítést titokban tarthatom, akkor másfajta is kikerül a konyhámból - de ez az ultimate kedvenc.

Sütis hétvége

Ezzel persze nem mondtam újat, mert szinte kivétel nélkül minden hétvége sütis. Ez is az volt - és gondolom, a következő is az lesz, mert akkor meg ovis Családi napra vagyunk hivatalosak - oda pedig csak nem megy az ember lánya süti nélkül!!!! Ki hallott már olyat.

Most hogy körte és alma szezon van - beleaplikáltam ezeket is a sütikbe. Nem volt nehéz dolgom, mert minden főzős újság ezzel van tele. Onnét vettem az ihletet is, csak ezt-azt átalakítottam, mert nem minden úgy és akkor van otthon, ahogy azt a recept megkívánná - a csokis körtés sütiben pedig eredetileg nem volt csoki (csak a nevében). Szóval a kakaót kicseréltem csokira, picit variáltam és íme a végeredmények:

Ha valami nem egyértelmű - akkor kérlek, jelezd a Hozzászólásoknál, és javítom, módosítom. Mivel egyelőre csak a mikrokörnyezetem olvassa a bologot - vagy ki tudja.... - könnyű korrigálnom, ha szólnak. Ha mégsem futnánk össze rendszeresen, de szeretnéd velem megosztani hogy sikerült, vagy azt, hogy a recept leírása nem érthető - a hozzászólásokon keresztül megteheted. :) Ugye, mik vannak?

Körtés csokitorta
Hozzávalók:

1-2 puha körte - méretfüggő
5 dkg vaj
10 dkg étcsokoládé
4 dkg cukor
15 dkg lisz
1/2 csomag sütőpor
2 csomag vaniliáscukor
1 dl tejföl
1 tojás
(max 1 dl meleg víz - opcionális)
vaj és liszt a forma kikenéséhez

Egy kb 20 cm átmérőjű cakkos szélű tortaformát kivajazok-kilisztezek - ebbe kerül majd a tészta.
A csokit gőz fölött megolvasztom a vajjal, ha valamennyire kihűlt, hozzákeverem a tojást, a tejfölt és a kétféle cukrot. A lisztet összekeverem a sütőporral és a csokis masszához keverem. Kézi habverő elég, nem kell nagyon habosítani. Ha nagyon sűrű lenne, egy kevés meleg vízzel lazítom a tésztát - elég annyira, hogy könnyen a formába simítható legyen. Ha kész, a meghámozott, kisebb kockára vágott körtéket a tésztába nyomkodom, és mehet is a sütőbe.
180 fokon kb. 35 percig sütöm - tűpróbával ellenőrizzük, hogy megsült-e.

Körtés csokitorta

Bár készíthetünk hozzá öntetet, vagy tálalhatjuk tejszínnel - szerintem nem szükséges, mert a körte miatt a tészta puha és omlós. De mint tudjuk - ízlések és pofonok.

A másik sikersüti az almás-mákos pite, ami nálam is bekerült a kávéhoz való sütikhez, mert nem édes, de kellemesen mákos (ez viszont a férjemnél nyerő!), és nagyon puha marad az almától. Hogy meddig, azt nem tudom, mert nem érte meg a kiszáradást.

Almás-mákos torta
Hozzávalók:

20 dkg darált mák
15 dkg liszt
1 csomag sütőpor
2 csomag vaniliáscukor
1 tk őrölt fahéj
1 citrom reszelt héja
kevés citromlé - hogy a reszelt alma ne barnuljon meg
3-4 alma - méretfüggő
1 dl víz
1,2 dl olaj
4 tojás
15 dkg cukor
néhány kanál házi baracklekvár

Ez is a cakkos szélű piteformában készül - mint sok süteményem. :) Kivajazom, kilisztezem. A száraz hozzávalókat összekeverem: liszt, darált mák, sütőpor, vaniliáscukor, fahéj - és ha szárított reszelt citromhéjat használok, azt is ideszórom. Most jöhetnek a nem-száraz összetevők: két meghámozott almát lereszelek egy dl enyhén citromos vízbe, hozzáadom az olajat és a 4 tojássárgát, majd felverem kemény habbá a tojás fehérjét a cukorral. Először a száraz hozzávalókat keverem el az almás masszával, majd óvatosan beleforgatom a tojáshabot. Kész is a tészta, mehet a formába.
Az egész almák csumáját kiveszem és cikkekra vágom. A legegyszerűbb egy almaszeletelővel (mondjuk az IKEA-ból) - mert akkor egy mozdulattal kész is: csumázás és szeletelés all in one. A szeleteket egyenletesen belenyomkodom a tésztába. A sütőt előmelegítettem 180 fokra és mehet is a tortánk sülni úgy 35 percre. Ez persze sütőfüggő is - megintcsak végezzünk tűpróbát, de az illata is segíthet megállapítani, hogy készen van-e a süteményünk.

Almás-mákos pite

Ha kész, felmelegítjük a baracklekvárt és átkenjük a forró sütit egy lekváros ecsettel, hogy a fényes máz bevonja a tetejét. Hát, ez a művelet nem látszik a fenti képen, mert ahhoz sokkal gyorsabbnak kellett volna lennem. Hiába, no, van még hová fejlődnöm.

És most jöhet az örök favorit, amit szívesen adok gyerekeknek is ajándékba, mert zabpehellyel készült, kevés benne a cukor és jó minőségű (min 60%-os) étcsoki van benne. Ez a recept is Stahl Judittól van - de már nem emlékszem, hogy milyen forrásból. Nagyon keveset változtattam rajta, az alábbi verziót sütöm évek óta - mindig egyforma sikerrel.

Zabpelyhes csokis tallérok
Hozzávalók:
15 dkg puha vaj
6 dkg barna cukor
1 tojás
15 dkg zabpehely
10 dkg lisz (lehet teljeskiőrlésű is, vagy vegyesen fehér és teljes kiőrlésű)
1 kávés kanál őrölt fahéj
1 kávés kanál szódabikarbóna
1 csipet só
10 dkg étcsoki apróra vágva

Mint általában, ez sem bonyolult: először a száraz hozzávalókat keverem össze egy tálban (zabpehely, liszt, fahéj, szódabikarbóna, só és a felaprított csoki). Egy másik tálba mehet a felolvasztott, de nem forró vaj, a cukor és a tojás. Ezeket összekeverem, és hozzáadom a száraz összetevőkhöz. Voilá - kész.

A masszát kiskanállal kiadagolom egy sütőpapírral kibélelt tepsibe - nagyjából akkora kupacokat, mint a csokis sütinél. Ebből a mennyiségből nekem kb. 80 db süti lesz - két nagy tepsi. Ezek mehetnek is be egyszerre az előmelegített légkeveréses 180 fokos sütőbe nagyjából 10 percre - de az illat itt is árulkodni fog.

Nem szép, de legalább csúnya - csokis zabpelyhes sütik

Szóval kérem, itt igyekezni kell - ez a kép a második hétvégén készült, mert az elsőn lassú voltam. Lassabb, mint a süti-fogyasztók.

Éljen a spenótos quiche!

Az anyukám szerint nincs az országban még egy család, amelyik annyi spenótot eszik meg, mint mi. Hááát, ebben mondjuk nem hiszek, de az tény, hogy szívesen eszem spenótot, egészen addig, amíg nem ölti a spenótfőzelék formát. És bár a mi kertünk nem annyira támogatja abbéli törekvésemet, minden formájában kerüljön az asztalra mondjuk hetente, amikor hazamegyünk a szüleimhez, egy kisebb falu spenótfőzelék-igényének kielégítésére szolgáló mennyiséget hozok magammal haza.

Megfigyeltem, hogy ha agyafúrt módon direkt spenótos ételt készítek, mondván, hogy abból több jut nekem - igencsak pórul járok. Maradékra a legritkább esetben számíthatok, mert valahogy ezek az ételek olyan gyorsan tűnnek el, mintha nem is a roppant egészséges (és ezért lenézett) spenótból készülnének, hanem valami másból. Hmmm. 

Még ha nem is tudom azonnal megcsinálni, azért előkészítem, és a hűtőben várja, míg rákerül a sor. Most sem kellett sokáig várakoznia, mert a mélyhűtőmből előkaptam egy előre legyártott quiche-tészta gombócot, megvártam, amíg felenged, formába igazítottam, majd elősütöttem. Ha már csinálok alaptésztát, csak a keverőgépem kapacitása szab határt annak, hogy mennyit csináljak - nem olyan nagy munka kicsit többet összegyúrni, viszont nagy öröm, ha csak ki kell engedni, és megpakolni minden földi jóval, aztán langyosan feltálalni.

Spenótos quiche

Hozzávalók:
Az omlós tésztához: 
25 dkg liszt
10 dkg fagyos vaj
3-4 evőkanál jéghideg víz
1 tojás
csipet só, bors
A töltelékhez:
30 dkg spenót (mirelit vagy friss)
néhány gerezd fokhagyma
3 tojás
2 dl tejszín
nagy marék reszelt sajt
só, bors, reszelt szerecsendió
esetleg feta vagy krémfehér sajt - felkockázva

Ha a tésztát frissen készítem, akkor a késes robotgépben összemorzsolom a fagyos vajat, a lisztet és a sót, borsot. A morzsalékos tésztához hozzáadom a tojást, majd a vizet és ruganyos állagú tészátává gyúrom. Nem kell nagyon gyömöszölni, mert megolvad a vaj, az pedig nem tesz jót a tésztának. A tésztagombóc mehet hűtőzni - félórát, órát pihenhet, de ezen a ponton le is fagyaszthatjuk, aztán kb egy nappal a felhasználás előtt áttesszük a hűtőbe, majd hogy gyúrható legyen szobahőmérsékletűre "temperáljuk".
A tésztát formára nyújtjuk és egy kb 24 cm átmérőjű fodros szélű lepénysűtő edénybe helyezzük. Célszerű az alját villával megszurkálni, hogy ne púposodjon föl. De le is teríthetjük egy sütőpapírral és nehezéket szórunk rá (bab, tisztára mosott kavics, csavar, miegymás), hogy szép egyenletes felületű maradjon.
180 fokra előmelegített sütőben 10-15 percig elősütjük. Ekkor még semmi színe nincs, de már nagyon várja a tölteléket. Amint kivettük a sütőből, kenjük meg egy enyhén felvert tojás fehérjéjével - az bevonja a felületet, rásül, és nem engedi a tésztát elázni.
Mialatt a tészta sül megcsinálhatjuk a tölteléket. A spenótot fokhagymás olivaolajon megpároljuk, sózzuk, borsozzuk, szerecsendióval illatosítjuk. Én ezt gyakran előre elkészítem, így dolgos hétköznap estéken már csak összeboronálom a tésztát a töltelékkel és várom a finom végeredményt.
Ha megvan a spenót is, felverem a tojásokat, sózom, borsozom, hozzáadom a tejszínt, majd belekeverem a reszelt sajtot - de hagyhatunk belőle a tetejére is.
A tészta alján elrendezem a feta kockákat, egyenletesen ráhalmozom a spenótot, és ráöntöm a tojás-tejszín keveréket. Most már mehet vissza 180 fokon süldögélni még kb 30-35 percig.

spenótos quiche

A fenti spenótos lepényt még néhány évvel ezelőtt randának mondtam volna, de Jamie Oliver óta tudom, hogy a nem egyenletes tészta semmiképpen sem csúnya, elegánsan úgy mondják, hogy rusztikus. Nos, én nagyon rusztikusan tudok sütni!

Benti buli

Szkolka let, szkolka zim - mondja az orosz, és valóban, már ezer éve nem osztottam meg semmit itt, de igazoltan voltam távol. Még ha nem is sokáig. Na, de lássuk a legutóbbi mesterkedésemet. A recepteket csak szép lassan csepegtetem, hogy jusson is, maradjon is. :)

Az időjárás nem volt valami kegyes hozzánk a hétvégén - és különösen vasárnap nem. :( Pedig én egy szép, napos vasárnap délutánt terveztem - bográcsozással, diószedéssel és nyárbúcsúztató-őszköszöntő partival. Alkalmat mondjuk bármikor találok, de a gyerekek miatt jó lett volna egy kis kinti huncutkodás.
Azért szerencsére bent is feltaláltuk magunkat - épp csak a szalonnasütés és a bográcsban főzőcskézés maradt el. Pedig hogy felavathattuk volna az új tűzhelyünket!

Eső ide, benti buli oda, süti azért csak kell! És mivel nem voltak kétségeim a csokis süti sikerével kapcsolatban, ezt csináltam meg mindenekelőtt. A süti receptjéért Stahl Juditnak tartozom köszönettel, aki évekkel ezelőtt megjelentette a receptet az egyik Nők Lapja számban. Én lecsaptam rá, addig kísérleteztem vele, amíg szinte már csukott szemmel is meg tudom sütni, és ha biztosra akarok menni, akkor biztosan legyártok egy nagy adagot ebből. Bár a kinézete nem éppen világbajnok, ez még soha sem okozott gondot az elfogyasztásában. Apropó elfogyasztás. Arra vonatkozólag nem igazán vannak adataim, hogy ez a süti meddig áll el. Nálunk nem sokáig. Egy adagból kb. 100 db lesz - attól függően, hogy mennyi időm és türelmem van aprókékosan kiadagolni a masszát - de ha valaki nagykanállal dolgozik a teáskanál helyett, akkor is nagyon finom a végeredmény.

Az eredeti recept triplán volt csokis, mert még fehér csoki máz is volt rajta, de én azt több okból kifolyólag is elhagytam. Egyrészt már így is a kardiológusok rémálma (40 dkg csoki van a teljes mennyiségben!), másrészt pedig a fehércsoki szerintem inkább fehér, mint csoki.

Jöjjön tehát a duplán csokis süti:

Csokis süti
Hozzávalók:
40 dkg étcsoki
5 dkg vaj
2 egész tojás
15 dkg cukor
5 dkg liszt
1 tk sütőpor
két marék dió - tisztítva

20 dkg csokit az 5 dkg vajjal gőz fölött megolvasztok. Amikor kihűlt annyira, hogy a tojásokból nem lesz rántotta, beleütöm a két tojást, hozzáadom a cukrot (én többnyire porcukrot használok, mert gyorsabb vele dolgozni) és összekavarom. Nagyon nem kell vele izmozni - néhány kavarás és kész. Ezután jöhet a sütőporral összekavart liszt. Ha nagyon sűrű (de csak ha NAGYON sűrű), hozzáadok egy kanál tejet vagy tejszínt, de ha elég melegen dolgozom vele, és nem hagyom sokáig állni az olvasztott csokit, akkor nem kell semmivel sem lazítani a tésztát.
A maradék 20 dkg ércsokoládét apró darabokra vágom és belekeverem a tésztába. 
Míg a csokoládé olvadozik a gőz fölött, célszerű megpirítani a diót (vagy mandulát/mogyorót) egy száraz serpenyőben, így pont langyosra fog hűlni, mire a tésztába kerül. Ez azért rendkívül praktikus, mert a csokidarabok így nem olvadnak meg idő előtt. Ha tehát a dió illatos, kihűlt és összeaprítottam akkorára, mint a csokidarabokat - mehet a tésztába.

Már csak ki kell adagolni a masszát. Fél teáskanálnyi tésztát rakok egy sütőpapírral kibélelt tepsire - de a kupacok között helyet hagyva, mert a sütik megdagadnak. Aztán mehet a kb. 180 fokra előmelegített sütőbe (én légkeverésessel dolgozom, így két tálcányi sütit tudok le egyszerre).

A puha, omlós, belül olvadósan krémes, kívül szilárd csokis süti titka, hogy csak nagyjából 6-8 percig szabad bent hagyni a sütőben. Ennyi idő alatt kezd megrepedezni a tetejük - éppenhogy! - és ez az a pillanat, amikor érdemes kivenni, különben száraz keksz lesz belőlük.
Nekem beletelt egy kis időbe, míg eltaláltam ezt a pillanatot, úgyhogy érdemes kísérletezgetni, mert megéri.

ENGLISH VERSION

I am adding the English version here as well. Being a chocoholic is independent of languages - so other nationalities: pls find here the recipe. If anything is not clear - pls get back to me so I can clarify.

Ingredients:
200+200 grams dark chocolate
50 grams butter
2 eggs
100-150 grams sugar (it depends on you how sweet your tooth is)
50 grams flour
1 teaspoon baking powder
two handfuls of walnut/almond/nut nicely roasted in a pan w/o oil whatsoever.

200 grams of dark chocolate should be melted on steam - along with the butter. When it cooled down you add 2 eggs, the sugar, mix them together then add the flour with the baking powder. If it is far too thick (when it is too difficult to stir) you can add 1-2 spoons of milk or coffee latte. When it is nicely mixed, you can add the finely chopped dark chocolate (the remaining 200 grams) and the nuts.
Then you just need to bake it: using a teaspoon you add little portions of the mixture to a baking paper-filled oven pan. Preheat the oven to 175-180 C.
IMPORTANT: do not leave it in the oven longer than 5-8 minutes. When it is no longer shiny but the outside part is crackled you take if off from the oven! At this stage you might think that it is not yet ready but when it is cooled you can peel off from the baking paper: it should be soft and creamy inside. 

Csokis süti

Aztán lehet bedobozolni és csokiimádóknak ajándékba adni - többnyire rendkívül hálásak érte! Vagy kitenni az asztalra és hallgatni az elégedett hümmögést, miközben a sütidarabok villámgyorsan tűnnek el a szemünk elől.

Zabpelyhes meggyes

Szeretem a hétvégéket - akkor többnyire van idő sütni. És szeretem az őszt is - mert akkor már gond nélkül be lehet kapcsolni a sütőt. Sőt - amíg a fűtés be nem indul, kimondottan támogatott tevékenység, és nem csak a végeredmény miatt. :) Most ugyan nem sütöttem semmi munkásat - mert az időm és energiám a régen vágyott fahéjas és szilvalekváros gombócokra ment el. De az azért mégsem sütemény, úgyhogy vasárnap csak összesertepertéltem egy zabpelyhes sütit.
A receptet egy rádióbeszélgetésben hallottam Kaldeneker Györgytől - még évekkel ezelőtt. Gyorsan leírtam - én azóta is ezt a verziót használom, de biztos vagyok benne, hogy ha nagyon keresném, megtalálnám a honlapján is. www.kaldeneker.hu

A recept nagyon egyszerű, a végeredmény finom - és szent meggyőződésem, hogy egészséges is. Tudom, hogy ez oximoron, de így legalább garantálunk némi rostanyagot a szervezetnek - a cukor tartalma pedig szabályozható némileg. A másik nagy csodája a sütinek, hogy nem kell méricskélnem, mert bögrés. (Az én bögrém kb. 3 dl-es.)

Zabpelyhes meggyes szelet

Hozzávalók:
Tészta:
2 bögre zabpehely
1 bögre teljes kiőrlésű liszt
1/2 bögre fehérliszt
3/4 bögre nádcukor
1 cs vaníliás cukor
1 tk szódabikarbóna
csipet só
25 dkg fagyos vaj

Meggyes töltelék:
1 üveg fejtett meggy befőtt - a házi a legjobb, de a bolti is megteszi
2 evőkanál őrölt fahéj
1 cs vaníliás cukor
fél citrom leve, esetleg héja
1-1,5 evőkanál étkezési keményítő - kevés vízben feloldva

Először a tölteléket készítem el, amíg az hül, össze tudom állítani a tésztát is.
A befőttet beleöntöm egy lábosba - mivel eleve cukrozott, ehhez én már nem adok több cukrot - hozzáadom a fahéjat, vanuliás cukrot és a citrom levét. Amint fölforrt, hozzákeverem a keményítőt, hogy főzeléksűrűségű masszát kapjak. Kész.
Amíg a töltelék hül, összekeverem egy nagy tálban a száraz hozzávalókat, majd a kockákra vágott hideg vajjal összemorzsolom. Mivel ez kb 10 perces munka - itt csalok, és a zabpehely kivételével a belevalókat a robotgépbe teszem és morzsásra darálom a vajjal. Ezt keverem tovább a zabpehellyel, hogy az is szerves része legyen majd a tésztának. FIGYELEM: ez nem tészta lesz a hagyományos értelemben. Nem lehet gyúrni, nyújtani. Csak egy nagy halom morzsa, ami persze össze tud tapadni, ha nagyon akarjuk - és később akarjuk is -, de most csak hagyjuk meg morzsának.

Na, ennyi munka után jöhet az összeállítás: a tészta (helyesbítek: morzsa) felét - vagy annál egy pöttyel többet a sütőpapírral kibélelt tepsibe szóróm majd szétterítem a morzsát a tepsi alján és a kezemmel egyenletesen belelapogatom (közepes méretű, picit nagyobb, mint egy A4 papír, magas peremű tepsi). Jöhet rá a meggyes töltelék, majd rászóróm egyenletesen a maradék tésztát (azaz morzsát) - azzal is ellapogatom.
A sütőt előmelegítem kb. 180 fokra és nagyjából 40 percig sütöm. Ez sütőfüggő - én szeretem, ha a teteje megpirul, ezért néha bekapcsolom a grillet is az utolsó néhány percre.

Zabpelyhes meggyes szelet

Csak akkor érdemes felvágni, amikor már kihült - de nálunk ezt nem mindig lehet kivárni. Rejtélyes módon, mire oda jutnék, a sütemény egyik sarka már hiányzik, és csak egy meggyes kanál árválkodik a tepsi mellett. Hogy lehet ez? Ma sem értem.

Mit főzzek ma magamnak?

Ez azért nem olyan bonyolult kérdés - mert többnyire tésztát főzök. Tészta szinte minden formában és szinte minden mennyiségben.

Ma a hétvégéről maradt sült paradicsomot mentem meg, amit a sülthöz készítettem, de maradt még két darab a tálban. Ez éppen jó lesz a paradicsom szószhoz, bár nem annyira lédús, viszont sokkal krémesebb.
Ha nincs kéznél sült paradicsom, gyorsan elkészül: bevagdostam a paradicsomokat kersztben, kicsi sót, borsot adtam hozzá, és paradicsomonként egy gerezd fokhagymát szeletelek fel és dugdosok a bevágásba. Meg egy kis friss bazsalikomot, ha éppen van kéznél (van!). Olívaolajjal meglocsolva mehet a grill alá.

Sült paradicsomos spagetti
Hozzávalók

1 adag spagetti - sós vízben, al'dante kifőzve
2 db közepes sült paradicsom
3 gerezd fokhagyma
fél csili
friss bazsalikom

Bár a sült paradicsomban van néhány gerezd fokhagyma - de a jóból sohasem elég! - úgyhogy még megfuttatok három gerezd fokhagymát olíván, hozzáadom a paradicsomokat (a héjuktól megfosztva), a friss bazsalikomokat és a csilit. Néhány perc az egész, hogy a krémes paradicsom összezizzenjen a fűszerekkel. Amint ez kész, hozzáadom a frissen kifőzött tésztát - némi főzővízzel gazdagítva, ha szükséges.
Voilá! Kész a nagyszerű és gyors ebéd.

Sült paradicsomos spagetti

Tetragonia tetragonioides

Avagy ausztrál spenót. Igaziból semmi köze a mi spenótunkhoz, legalábbis rendszertanilag, de annyiban hasonlít, hogy van benne oxálsav, pótspenótként szerepelt sokáig Ausztrália benépesítésekor, majd az 1800-as években rendkívül népszerű volt Angliában és az Egyesült Államokban. Most meg nálunk.

És így néz ki: 

Egyre több kertben látok ilyen spenótbokrokat - persze csak a mi kertünkben nem megy egyről a kettőre, és nem sokkal nagyobb, mint amikor a földbe került.


De szerencsére a szüleim kertjében ez is megterem - kicsit túlburjánzott, úgyhogy legutóbb több kilónyi friss spenóttal tértem haza, mert az egész családban én vagyok az egyetlen, aki hajlandó spenótot enni. Na, jó, kis túlzással, mert bizonyos formákban mások is megeszik. Én pedig a spenót főzelékről mondok le boldogan.
Ezért aztán sokféleképpen készítem el. Az egyik legnagyobb kedvencem a spenótos lasagna.
Ez az étel nagy barátom, mert nem csak finom, de nagyon gyorsan össze is rakható, aztán már csak ki kell várni, míg összesül a sütőben. De ahhoz én már nem kellek. A mai ebédemet így 15 perc alatt készítettem össze - bár a spenót már készen volt - de fagyasztott spenóttal sem tart sokáig, csak előző nap át kell tenni a hűtőszekrénybe, hogy felengedjen. A lecsepegtetés és ízesítés pedig nem tart tovább öt percnél. Hát nem az elfoglalt háziasszonyok álma?

Sőt, hogy tovább fokozzam, ezt többnyire mindenki megeszi. Eszik belőle az óvodás lányom, és még olyan kamaszt is láttam, aki szereti. Na, jó, olyat is, aki nem.

Spenótos lasagna
Hozzávalók
Kb. 12 lasagna lap, amit nem kell előfőzni. Én csak Colavita-t használok, mert még megfizethető és nagyon jó minőségű.
45 dkg spenót 
40 dkg túró
10 dkg brindza
1 doboz hámozott, darabolt paradicsom konzerv - vagy ennek megfelelő friss paradicsom
15 dkg sajt (Gouda vagy Mozarella)
kevés olívaolaj
só, bors
fokhagyma, esetleg vöröshagyma
kevés szárított oregánó

Először a spenótot kell előkészíteni. A fagyasztott spenótot felengedem, sózom, borsozom és fokhagymával ízesítem. A frisset megmosom, olíván megfuttatok egy fél fej, apró kockákra vágott hagymát és legalább 4 gerezd fokhagymát. A durván aprított spenótot megforgatom az olajon, ha kihűlt a túróhoz keverem.
A brindza ad neki egy kis különleges ízt, de aki nem szereti, el is hagyhatja. Persze olaszosabb lenne ricottával csinálni - de a sarki közértben ritkán van, szegény ember pedig vízzel főz, úgyhogy én is csak hagyományos túrót adok hozzá.
Ha megvan a beízesített túrós-spenótos töltelék, jöhet az összerakás.
Kicsit kiolajozok egy tűzálló tálat (ami kb akkora lehet, mint egy A/4es lap....), beleöntöm az összeturmixolt paradicsomkonzerv felét - vagy darabosan, ha erre nincs idő, esetleg paradicsompürét hígítok fel az aljára, hogy a tésztának legyen miben megpuhulni - és enyhén megsózom, esetleg oregánóval ízesítem.
A paradicsomra jöhet kb 4 lasagna lap, rá a túrós-spenótos töltelék, megint lasagna, újra töltelék, majd befejezésként tészta, a maradék paradicsom konzerv és reszelt sajt vagy a Mozarella karikák.

Mehet is a sütőbe, 180 fokon, légkeveréssel, felső grillel kb 40 perc alatt van kész.

Spenótos lasagna

Hát, azt hiszem ezt hosszabb volt leírni, mint elkészíteni. :)

Itt van az ősz...

Itt van az ősz és a befőzések időszaka - merthogy a nyár nemigen kedvezett nekem befőzés szempontból.

És ha már így nekifutottam: eljött az ideje annak is, hogy a receptjeimet összegyűjtsem, megosszam és kiírjam magamból.

Most éppen a lecsó-spenót-padlizsán triatlonon vagyok túl, és ilyenkor hálát adok az égnek, hogy ülőmunkát végzek amúgy, mert valahogy ki kell pihennem a hétvégi gasztro-rohamot.

Amikor a hétvégén gyanútlanul meglátogattuk a szüleimet, még nem sejtettem, hogy egy kisebb piac termékmennyiségét kell Budapestre költöztetnünk. Bár nem tudom, miért nem sejtettem, hiszen mindig ez történik. Csak most specifikusan a lecsó befőzés irányába tolódott el a hangsúly. De azért a paprikán, a paradicsomon, a hagymán, a petrezselymen, a cukkínin és a gyöngyhagymán kívül akadt még spenót (egy vidám 4,5 kg) és némi padlizsán is. Szóval a vitaminhiánytól nem félek. Egy kicsit hezitáltam, hogy mit is csináljak 6 padlizsánnal, bár nem sokáig. Lett egy kis joghurtos padlizsán, és még mindig maradt a pirított padlizsán karikákból. De ha már így esett, hadd osszam meg a majdnem pármai padlizsános rakottasom receptjét.

Majdnem pármai padlizsán rakottas

Hozzávalók:
kb 4 kisebb padlizsán felkarikázva
néhány gerezd fokhagyma vékonyan felkarikázva
fűszeres paradicsomszósz
erőteljes ízű kecskesajt/juhsajt
a tetejére mozzarella
só, bors, olivaolaj

Az eleje egy kicsit fájdalmas, mivel a padlizsánt kb egycentis vastagságúra kell vágni és teflon serpenyőben oldalanként megpirítani. Ez eltart egy darabig, de taktikusan ezt melléktevékenységnek választom, és közben valamit még sütök/fözök, hogy ne üresjáratban álldogáljak a tűzhely mellett.
Amikor ez kész, a karikákat berakom egy dobozba, sóval, borssal, olajjal és nagyon vékony fokhagyma szeletekkel meghintem. Ha csak napok múlva kerül sor az összerakásra - úgy is jó, legalább közben átveszi a fűszerek ízét.
A paradicsomszósz is maradék - vagyishogy nálam többnyire van a hűtőben egy kis sugo, mert ha minden kötél szakad, a paradicsomos spegettit mindenki megeszi. De ha éppen nincs, akkor egy fél hagymát és három-négy fokhagyma gerezdet felaprítok, olajon megfuttatom és ráöntöm a darabolt paradicsomot. Télen konzerv, ősszel sk darabolt. Fűszerezem, és már kész is.
Az összeállítás: egy kicsi tűzálló tálat kiolajozok, belerakom az első sor padlizsánkarikát, rámorzsolok egy kis kecske- vagy juhsajtot (mondjuk a brindza is jó, bár nem éppen olasz - de hát szegény ember vízzel főz). Ezt meglocsolom nem túl sűrű paradicsomszósszal, és kezdem előlről a rétegzést. Többnyire három réteget rakok az edénybe, a tetejére pedig szószt és mozarella karikákat rakok.
Mehet is a sütőbe kb 30 percre - nálam légkeveréses+felső grill 180 fokon.

Padlizsán a'la Parma

Nekem egytálétel, de a húsevőknek is finom köret lehet.